Blogolj!

A boncolási jegyzőkönyv cáfolja az ítéletet

Az első részben jeleztük, hogy egy nagyon kemény bírósági ítéletet mennyiben befolyásolhat a szenzációhajhász sajtó címadása, amelyet ellenőrizetlen információk alapján tett. Olyan szavakat emeltek címlapra, amelyeket semmi sem bizonyított, indokolt, de vélhetőleg nagy hatással volt a tárgyalás kimenetelére. Egy szempontot biztosan nem vettek figyelembe: a hosszú várakozás után gyermekáldással megajándékozott, majd betegen világra jött gyermeküket elveszítő szülők érzelmeit, véleményét. II. rész 

Dr. Sándor Csaba hatalmas paksamétával érkezik a randevúra, de kínosan ügyel arra, hogy csak olyan dokumentumokat mutasson meg, amelyekkel nem sért sem orvosi, sem ügyvédi titkot. Közben érdekességeket mesél, mint például azt, hogy „az alapvető emberi jogok biztosának volt egy vizsgálata rögtön pár nappal az eset után, aminek a nyitómondata az, hogy sajtóból értesültem, hogy agyonéheztették a gyereküket”.

Fotó: MTI

Csinos, nem? Rögtön egy olyan attitűd, amely eljárási és jogszabályi beavatkozási lehetőséget is fölvázolt, aminek a jogszabály szerkesztési része el is kezdődött. Sokan tudjuk, hogy voltak anno olyan települések, településrészek, kerületek, ahova az orvosok rendőrrel mentek beadni a kötelező oltásokat, nehogy olaszliszkai fogadtatásban részesüljenek, mert „meg kell bökni (szúrni) a gyereket”. De ez nem volt vita kérdése, mert egészségügyi okokból meg kellett bökni a gyereket. Ez mára fölhígult, most már az van, hogy a félreérthető helyzetekben azonnal a szülő felelőssége kerül előtérbe. Hát persze! 

KIFORDÍTOM, BEFORDÍTOM...

Ebben az ügyben például, a család folyamatosan jelezte egyébként mind a gyerekorvosnak, mind a természetgyógyásznak, hogy nem ül fel az unokánk, nem megy neki, és hát láttunk más, ilyen korú gyereket, kellene valamit csinálni, vigyük-e kórházba? Ezt kérdezte apa, anya, nagyapa, nagymama. Na, erre olyan válaszok érkeztek, hogy hát persze, szólunk, ha szükség van rá, de csak nézzétek meg a tévét, nyolc csecsemő halt meg Miskolcon. Na, ez tökéletesen elég ahhoz, hogy, és nyugodjatok meg, hogy nem.

De hiába követtek el mindent – szakértői vélemény is van, arra vonatkozóan, hogy a lefoglalt tápszerek megfelelőek egy hasonló korú, egészséges gyermek táplálására. Egyéb periratok is és vallomás is létezik, amely megállapítja, hogy naponta hányszor főztek, hogyan takarítottak et cetera –, de egy ilyen attitűd miatt minden a visszájára fordul. Vagy a másik fantasztikus sajtóészrevétel, hogy várfallal vették körül az ingatlanukat. Ki nem tenné, aki megengedheti magának egy kifejezetten betöréses környéken, hogy falat épít a nehezebb beláthatás érdekében?

A másik sokat citált elem, hogy bió étkezéssel táplálkoznak és vegetáriánusok. A család valóban az, és természetesen a gyerekkel is erre az útra lépnek, bár életkoránál és egészségi állapotánál fogva még fel sem vetődött más. De nem éheztetik – etetik! Mi lesz ennek a vége? Központi szerepet kap az étkezés, orthorexia nervosa (evészavar) betegség. Miközben ez nem betegség, sőt erre nem is végeznek el tesztet, és hát furcsa is lett volna, hogy ha mi nem eszünk húst, a gyereknek meg adunk. Na, mi ennek a bírósági olvasata? Természetesen az, hogy kiterjesztették a saját étkezési zavarukat a gyerekre.

De van egyéb eszement kifordítás is. A család légtisztítót üzemeltet, hogy ne legyen probléma, és még víztisztítójuk is van. Ennek mi az olvasata? Nem, nem az, hogy egészséges, tiszta körülményeket teremtettek a gyereknek, hanem hogy teljesen elzárkóztak, bezárkóztak. Azt már alig merem szóba hozni, hogy a doktornő – mert ő elsődlegesen ezzel gyógyít, ezért esik rá a választás – homeopátiás szereket írt fel a gyerekeknek, aminek a bíróságon már az az értelmezése (természetesen…), hogy a szülők-nagyszülők elfordultak a hagyományos orvoslástól.

„És ezt lenyilatkozza nyomozati szakaszban a háziorvos, a tárgyalási szakaszban fölteszik a kérdést, hogy ezt ő egyébként honnan veszi? A sajtóból. A bíróság mégsem veszi ezt a nyilatkozatot figyelembe, csak a nyomozati vallomást. Szélmalomharc volt az egész eljárás, és bár én a tárgyalási szakasz legvégén kerültem az ügybe, azért rengeteget kellett küzdeni, szervezni, tanulni a dologhoz. De utólag mégis úgy érzem, mintha nem is lett volna tárgyalási szakasz”.

SOHA NEM VOLTAK FÉNYEVŐK, SE SZEKTA TAGOK 

Az ügyvéd felhúzza szemöldökét, amikor a fényevéshez érünk. „Soha nem voltak fényevők és semmiféle szekta-tagsága sem volt egyiküknek sem. Annyira valótlan ez az állítás, hogy még a vádiratban sem szerepelt – még csak hasonló sem. Az a legszörnyűbb az ítéletben, hogy úgy lettek elítélve különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésben – kimondva, hogy 9 hónapon keresztül közönnyel nézték végig, ahogy ez a gyerek elsorvad –, hogy az ítélet indoklása szerint lényegében lemondtak a táplálásáról és az orvosi kezeltetéséről. Ez annyira nem igaz, hogy ez a gyerek rendszeresen volt anyatejjel is táplálva! Sőt 6 hónapos korától megtörtént a hozzátáplálás is. Tápszereket vettek, adtak neki. A nagymama mindennap főzött rizspépet és mindent, amit lehetett, amit a gyerek egyébként nagyon nehezen fogadott. Sűrű hányási rohamai voltak, de ezt úgy kell elképzelni, hogy például két héten keresztül hányt a gyermek. Az orvosi dokumentáció szerint, amit állítólag a hatod rendű vádlott, a doktornő vezet magának, voltak a gyereknek bukásai. Volt, hogy naponta egyszer-kétszer hányt. Ebből sajnos az látszik, hogy nem vette ő ezt komolyan”.

A súlycsökkenéssel kapcsolatosan lehetett látni, érzékelni a problémát. Négy hónapos korában voltak először komoly problémák a súlyával és Benjámin fél éves korában már megállt valahogy a fejlődés. Innentől sajnos nem fejlődött, sőt, csökkent. De itt is két nagyon fontos szempont van: az egyik, hogy voltak ezek a hányásos ciklusok, székletproblémák, a test ívbe feszítése és a fej körfogat növekedése.  Volt olyan, hogy a nagymama beteg volt, és utána észlelte, hogy a gyerek fogyott. De aztán egy kicsit mindig erőre kapott, telítődött, javult. Ám így utólag, ha a tendenciát látva kiderült, hogy akármit kapott a gyermek, veszített a súlyából.

 

A tragédiát követő második napon készült igazságügyi orvos-szakértői, boncolási jegyzőkönyv pontosan tartalmazza, hogy a gyermek fej-körfogata 47 cm, a nagykutacs „tátongó” 6 cm X 6 cm-es, 400 ml-nyi koponyaűri folyadék volt az agy, a koponyaüreg 2/3-át tölti ki. Az agy barázdáltsága épnek tűnik. (…) Tüdőben szervülő vérrög található, a máj bordaívet egy haránt-újjal meghaladja, a májon belüli erek kissé tágultak, gyomor űrterében 3 ml-nyi zöldes-nyákos, áttetsző tartalmat találtak, bélkezdeti szakaszon kevés aranysárga koponyás nyák, éhbél kezdetétől számított 50 cm-re sárgásfehér, kenőcsös (tápszer?) váladékot találtak, mely a bélszakaszon mintegy 10 cm hosszan fellelhető, a kezdettől számított mintegy 120 cm-nél a fehéres-citromsárga tápszerre emlékeztető béltartalom kissé felszaporodott, összességében mint egy evőkanálnyi, a csípő bélterületén kenőcsös jellegű, zöldes, sárgás nyákos béltartalom található. Vastagbél területén, illetve kanyarulatos vastagbél területén kevés nyákos elkenődés látható.

Az előzetes vélemény tartalmazza, hogy külső-belső vízfejűséget (agykamratágulat, illetve jelentős mértékű agyvíz felszaporodás, nagykutacs záródásának elmaradása, agysorvadás), a tüdők hátsó felszínének foltos bővérűségét, régebbi kétoldali alsó tüdőverőerek vérrögös elzáródását (...) tapasztalták. A vékony és vastagbelekben foltokban néhány evőkanálnyi fehéres-pépes epés váladékkal kevert béltartalmat leltek.

A teljesség igénye nélkül született ez a felsorolás, azt azonban cáfolja, hogy a gyermek nem volt táplálva és adatokat tartalmaz valódi halálokra.

Az orvos szakértők szerint beindult egy ördögi kör. De itt is jelentős a különbség! A bíróság által felkért szakértők azt állítják, hogy ez az ördögi kör – amikor már táplálkozás felszívódási zavarok jelentkeznek – attól van, hogy a gyermeket lényegében nem megfelelően és elégségesen táplálták, és ettől indult be a folyamat. A család és a védő által megkérdezett orvos szakértők pedig azt mondják, hogy ennek „az ördögi körnek” a beindulása éppen a gyerek vele született betegségeivel és azokkal a problémákkal kapcsolatosan adódik. Azaz hiába táplálták, próbáltak mindent, hiába tettek meg mindent a gyermekért, sajnos eleve rendellenes volt a felszívódás.

Sándor Csaba egy picit elhallgat, nagy levegőt vesz, majd kimondja: „az ítéletben rengeteg pontatlanság és tévedés van, de sajnos ez szükséges ahhoz, hogy ilyen ítéletet lehessen hozni. Az ítéletben az szerepel, hogy a gyermek bélrendszerében a boncoláskor egy evőkanálnyi ételt találtak. Ehhez képest a boncjegyzőkönyv rögzíti, hogy három szakaszon, három helyen van még több evőkanálnyi. Igenis volt benne tápszer! Vagy azt mondja orvos szakértőkre hivatkozva az ítélet, hogy a gyermek a tartós és folyamatos éhezéstől fölemésztette a vázizomzata 100%-át, a csontjainak 10%-át, a szívének 30%-át és az agyának a 10%-át. Ebben az a gyönyörű, hogy az agyat és a szívet nem lehet fölemészteni, ez orvosi nonszensz és ráadásul iratellenes is. Mert ha boncjegyzőkönyvet és az orvosi szakvéleményeket elolvassuk, akkor azt kell látni, hogy ennek a gyereknek az agysorvadása 27 százalékos volt, ami az élettel összeegyeztethetetlen. Csak egy példa: 400 milliliter agyvizet csapoltak le a gyermek koponyájából. Hat centis volt a kutacsa. Ez azt jelenti, hogy a legutolsó méréstől megduplázódott a kutacsa. Ehhez képest azt mondja a bíróság az ítéletében – és ismét szakértői véleményre hivatkozással –, hogy a vízfejűségnek semmiféle haláloki szerepe nem volt. Döbbenet! Ráadásul az okozati összefüggésben semmiféle szerepet nem játszik, a táplálási nehezítettség nem áll összefüggésben egy ilyen agyi állapottal, hogy a gyermek egészségesen, veleszületett rendellenességek nélkül született. Fogalmunk nincs, hogy milyen alapon. Ugyanis azt is elmondta a szakértő, hogy az agynak sem az alsó, sem a felső barázdáltsága nem volt torzult. A nyúltagyban nem voltak pontszerű bevérzések, azaz nem volt beékelődés. De a 400 milliliter az stimmel, kiszámoltuk a tárgyaláson, 43 százalékban volt az agyvíz, ami kitöltötte a koponyaüreget, valójában valószínűleg azért, mert ez az agy valamilyen oknál fogva ki sem nagyon fejlődött, és a víz arra szolgált, hogy tartsa valahogy. Ahogy a vázizomzat sem fejlődött ki soha. Ez az orvos szakértő – ugye a kizárási indítványunk pontosan erre irányult – moralizál végig: ez a gyerek élni akart, ez a gyerek túlélte a tüdőembóliát, ez a szívnagyobbodása ellenére élni akart, ez a kisgyerek itt szaladgálna közöttünk a tárgyalóban – mondta a tárgyaláson. Kérem szépen! Ez a kisgyerek soha nem tudta tartani a fejét, hasra nem fordult, fölülni nem tudott, sohasem járt, és másfél foga volt  18 hónaposan! Mindezek ellenére elutasította  a bíróság az elfogultsági indítványt is, és a szakértői bizonyítás iránti kérelmet is. Na, most ez az, ami az egész eljárásra rányomta a bélyegét. Valaki az első este ezt a fényevő sztorit bedobta a köztudatba. Azon az estén még nem volt boncolás. Két orvos látta ezt a gyereket akkor”.

Nem mondja ki, de érezteti: talán valamelyikük tett egy olyan nyilatkozatot és kijött ez a hír, vélemény, feltételezés és onnantól kezdve a vizsgálatok is abba az irányba mentek, csakis erre fókuszáltak. Az eljárás során pedig végig benn ül a tárgyalásokon is a szakértő, és ilyen, nonszensz, moralizáló dolgokat mond, hogy itt szaladgálna Benjámin… Olybá’ tűnik, hogy végig szubjektív, elfogult volt. Márpedig az az orvos szakértő, akinek az ügyvéd megmutatta a boncjegyzőkönyvet, egymás után bökött a hat tünetre. A veleszületett rendellenesség valamennyi tünetére. És csak annyit kérdezett: „Hogyhogy ezt nem vizsgálták? Hogyhogy ezt nem mérték”? 

(folytatjuk) 

Címkék: CSVM
http://aktualis.blogstar.hu/./pages/aktualis/contents/blog/36519/pics/14762752802092721_800x600.jpg
CSVM
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Bírósági furcsaságok

2017.01.04. 16:00

Dr. Szűcs Andrea „nem emlékszik”

2017.01.03. 16:00
Az első részben bemutattuk a szereplőket, az ügyet magát, valamint azokat a tanúvallomásokat, amelyek az első fokú tárgyaláson egybehangzóan állították a vitatott időszakban Regina és Attila egymáshoz való …

Kisemmiznek, ha elvakít a szerelem

2017.01.02. 16:00
Konkrét ügyekkel az ember csínján bánik még ezen a dokumentumokkal vastagon alátámasztott blogon is, de a precedens értékű – nagyon sokak számára tanulságos és figyelem felhívó – ügyek mellett nem mehetünk el, ha …

Szalagcím és a bíróság

2016.10.13. 08:00

Ezeket a cikkeket olvastad már?