Blogolj!

Bakondi György: A biztonságunkról magunknak kell tudni gondoskodni

Van-e áram benne, illetőleg van-e nemzetközi párja a köznyelvben csak „2. kerítésként” elkészült okos műszaki védvonalnak? Demográfiai, üzleti, vagy szolidaritási kérdés inkább európai szemszögből a migráció? Mennyi az annyi: azaz mibe fájt nekünk eddig a 21. századi népvándorlás? Ezekről – is – beszél dr. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Blogstarnak adott nagyinterjújában.

A kerítés, megint az a fránya kerítés. Lassan két éve kíséri végig a kormányzat mindennapjait. De miért? Egyáltalán: milyen előzmények vezettek idáig?

2015-ben, amikor a magyar határszakaszok történetében nagyságrendben addig soha nem tapasztalt, napi nyolc-tízezer illegális határátlépő volt és elkezdtük tervezni a védvonalat, szétnéztünk a világban. Több ország határán húzódó kerítést is megvizsgáltunk, például a közel 3500 kilométer hosszú amerikai-mexikói, a bolgár-török, a görög-török, a spanyol határ kerítéseit is, valamint a hírekből már jól ismert, brit-francia produkcióban épült kerítést Calais-nál. Arra a következtetésre jutottunk, hogy műszaki akadályrendszer nélkül, pusztán élő erővel nem lehet feltartóztatni ekkora nagyságrendű tömeget. Ekkor született meg a döntés.

Meg arról is, hogy a kerítéshez nyilvánvalóan rendőri és katonai élő erő kell, akik ezt őrzik, mert különben lebontják, és áthaladnak rajta. És ott volt még a jogi feltételek kialakítása az embercsempészekkel szemben. Bevált?

Amikor 2015. szeptember 15-én kerítéssel lezártuk a szerb-magyar határt, annak órákon belül terelő hatása lett a szerb-horvát határszakasz felé. Ezért október 15-én kénytelenek voltunk lezárni a horvát-magyar szakaszt is, amely az első időszakban valóban terelőhatással és megfelelő hatékonysággal járt. Azonban a szervezett embercsempész csoportok kifigyelték a magyar határőrizeti rendszert. Beszerezték azokat a szerszámokat, amikkel a kerítés átvágható. Ezért ki kellett alakítanunk azt, hogy miként lehet egy bizonyos központból figyelemmel kísérni a határszakaszt és már akkor célirányosan reagálni, amikor látjuk, érzékeljük a közeledő határsértőket. 2016 nyarán bevezettünk egy új határőrizeti rendszert, amelynek lényege az volt, hogy a határtól számított nyolc kilométeres sávban elfogott migránsokat, ha nem követtek el bűncselekményt, a rendőrség figyelmezteti, visszaszállítja a kerítéshez; ott, a kapukon keresztül útbaigazítják a legközelebbi tranzitzóna felé, ahol benyújthatják kérelmüket. Azok ellen, akik esetében bizonyítható volt, hogy megrongálták a határzárat, illetve embercsempészettel gyanúsíthatók, büntetőeljárás indult. Az úgynevezett második kerítés megépítése, technikai fejlesztése – térfigyelő kamera, hőérzékelő kamera, hangszóró, reflektor – épp az előbb említett okból történt: lássuk a határszakaszt és egy központból lehessen az egyes rendőri, katonai erőket mozgatni. Ezen kívül pedig nagyon fontos, hogy erősebb a második kerítés, mint az első. Beton, acél, illetve fém elemek vannak a kerítésben – ezt egy hagyományos fogóval már nem lehet átvágni, de ráadásul a második kerítés között manőverút épült, tehát bármilyen időjárási viszony között kocsival gyorsan oda lehet jutni egyik helyről a másikra. Vagyis, ha az első kerítésnél már érzékeljük az átlépési kísérletet, ha el is jut az illegális migráns a második kerítésig, a járőr a helyszínen el tudja fogni.

Fotó: kormany.hu

A BM azt írta arra a kérdésemre, hogy „van-e ennek a második kerítésnek nemzetközi analógiája”, hogy nincs.

Pontosan ugyanilyen típusú megoldás valóban nincs. A spanyol-marokkói és a bolgár-török határon is kettős kerítés van határon, de nem ez a típusú: ott a két kerítés közvetlenül egymás mellett van, mondjuk egy méter, ha van a két kerítés között. Vagyis ha átmászik az egyik kerítésen, akkor azonnal találkozik a második kerítéssel. Igaz, hogy vannak keresztirányú fémmegerősítések is ezekben a dupla kerítésekben,

de erre a megoldásra, amit ma Magyarország alkalmaz, valóban nincsen analógia. Saját fejlesztés.

2015-ben az illegális bevándorlásra mennyit költött a magyar állam? Ugye ebbe beleszámít a kerítés felállításától kezdve a MÁV, a Volán költségei, amelyek részben utaztatásból, részben pedig az ott okozott károk elhárításából, takarításból állnak. Irgalmatlan összeg jött ki.

Meg az oda vezényelt rendőri, katonai erők...

Természetesen. És aztán még a határvadászok képzése, munkába állása. Nem akarok számháborút, de azt gondolom, hogy arra az egész vitára, hogy szükség van-e a második kerítésre nem csak politikai, hanem közérthető válasz is létezik: mennyibe kerül a fenntartása ennek a kerítésnek, ennek a rendszernek, és mennyibe kerülne ennek hiányában hazánknak az, ha továbbra is nyakló nélkül jönnének a migránsok.

Most olyan 200 milliárd forint fölött van az az összeg, amit eddig a kerítéssel és a déli határszakasz határőrizetével kapcsolatban felhasználtunk. Ezt kell összevetni annak a 400 ezer embernek az elfogásával, szállításával, ellátásával, orvosi vizsgálatával, akik 2015-ben itt voltak. A második kerítés 4,5 milliárdba került. A hatékonyság növelése fontos: ne az legyen, hogy mégis átjutnak a kerítésen, menekültstátuszt kérnek, beszállítjuk őket nyílt táborba, de mivel a kiskapu nyitva van, tovább mennek. Azaz minek van a határzárlati rendszer, ha kijátszható? Ez mindenképpen egy nagyon fontos biztonsági kérdés. A kormány a magyarok biztonságát helyezi az első sorba, ami által persze a schengeni határ révén Európát is védelmezzük, és ezt saját költségvetési forrásból tesszük. És ehhez hozzá vehetjük még szolidaritásunk más megnyilvánulásait is: rendőri erők küldése a balkáni országokba, katonai erők részvétele békefenntartó műveletekben, kórház-finanszírozás segítése, iskolaépítés. Ezek a magyar kormány és Magyarország szolidaritását fejezik ki, és

vitatjuk azt a nézetet, hogy a szolidaritás egyenlő a kvóta szerinti elosztott migránsok befogadásával.

Ez biztosan nem így van.

Május tizedikén végre valahára elindult ez a „nagyszerű” kvótaper. Szinte mindenki – ez alatt most a sajtót, véleményvezéreket értem – azt mondja, hogy ezt biztosan elbukjuk. Mi van akkor, ha nem az az eredmény születik az ősszel, amiben a kormány és népszavazáson egyirányba voksoló több mint 3 millió polgár reménykedik.

Nézze, én hosszú évekig űztem küzdősportot, és ott van egy alapvető mondás: a biztos vereség tudatában nem szabad ringbe szállni, mert kiütnek. Azaz, ha úgy látnánk, hogy a keresetünk eleve egy sikertelenségre ítélt dolog, akkor nem lenne sok értelme ezzel ringbe szállni. Nyilván meg vagyunk arról győződve, hogy politikai és európai uniós eljárásjogi szempontból nekünk van igazunk, ezt sok érvvel alá is támasztottuk. Reménykedünk abban, hogy a bíróság nem politikai, hanem jogi döntést fog hozni. Az Európai Tanácsban a miniszterelnökök hoztak egy döntést egyhangúan arról, hogy csak önkéntes kvóta lehet, majd a brüsszeli ügyeskedők addig csavarták a dolgot, hogy ugyanezt a kérdést bevitték a bel- és igazságügyi tanács ülésére, ahol viszont már elég többségi döntést hozni, és ott megszavazták, hogy kötelező is lehet, azaz kijátszották a legmagasabb fórum, a tanács döntését. Nagy kérdés: akkor a döntési kompetenciák az Unióban a nemzetállamok képviseletében föllépő tanácsnál vannak, vagy a nemzetállamokon fölüli szövetségi vagy uniós szintű szakpolitikai találkozóknál?

Magyarul ez ilyen értelemben precedens per?

Ez egy fontos, valóban precedens per. Az kérdés, hogy mindez a nemzetállami kompetenciák tendenciózus és lopakodó hatáskör-átcsoportosítása-e, vagy csak egy pillanatnyi dolog, amit korrigálni kell. Mi úgy gondoljuk, hogy az Európai Unió  a nemzetállamok szövetsége, és nem az Európai Egyesült Államok előképe. Ez egy nagyon fontos politikai kérdés. Mind a két irányba való elmozdulás további változtatásokat, reformokat igényel. Mi amellett vagyunk, és azt gondolom, hogy ebben nem vagyunk egyedül az Európai Unióban, hogy az alapítók szándéka az volt, hogy az EU a nemzetállamok gazdasági, politikai és biztonsági kérdésekben való szövetsége legyen.

Ez eddig a migráció kérdésében csúcsosodott ki igazán.

Eddig. Magyarország nem ért egyet a kötelező kvótával, viszont úgy gondoljuk, hogy bármely európai ország dönthet úgy, hogy a demográfiai helyzetét vagy a munkaerő hiányát migrációval akarja megoldani. A külső határok védelmén túl fontosnak tartjuk a főbb útvonalak lezárását és külső hotspotok létrehozását, ahol mindenki benyújthatja a kérelmét és az unió területén kívül várhatja meg a döntést. Ha tehát mi azt mondjuk, hogy minden államnak a szuverén döntése, hogy orvosolja a demográfiai stb. helyzetét, abból az is következik, hogy nekünk meg lehet az a szuverén döntésünk, hogy családtámogatási rendszerrel vagy más programokkal kívánjuk kezelni a helyzetet. Ez egy eléggé komoly feszültség és ellentmondás jelenleg. A migrációban alapvető különbség a magyar álláspont, és nevezzük, a mások álláspontja között. Ők azt mondják, hogy mindenkit engedjünk be, és majd bent elbíráljuk a menekültkérelmüket, aztán akik nem valók oda, azok majd hazautaznak valahogy. Mi azt mondjuk, hogy csak azokat szabad beengedni, akik valóban jogosultak politikai menedékjogra, tudjuk, hogy kicsodák, mert ellenkező esetben olyan biztonsági hiátus keletkezik és olyan belbiztonsági kockázat alakul ki Európa-szerte, amelyek az európai polgárok szubjektív és objektív biztonságérzetét is jelentősen sérthetik. Mivel a politikának mégis csak arra kell mennie, amerre a polgárok szeretnék – ellenkező esetben a legközelebbi választásoknál más döntéseket hoznak a választópolgárok –, ezért úgy látom, hogy Európa-szerte megkezdődött ennek a választói akaratnak a figyelembe vétele.

Közben – az interjúnk felvétele előtti napon – az Európai Parlament megint belengette a híres-neves 7. cikkelyt, mint a megleckéztetés legkeményebb formáját. Volt már ilyen kísérlet, a hamvába holt, de őrült sajtónyilvánosságot kapó Tavares-jelentés...

Ezt a mostanit nehéz lenne nem Soros-jelentésnek nevezni, hiszen ha visszaemlékszik rá, nyilvánosságra került, hogy 226 európai képviselő az, aki a Soros-csoportosuláshoz tartozik, azaz a legnagyobb európai parlamenti frakció az övé. Ez a mostani Soros-jelentés egy olyan megnyilatkozás vagy vágyálom, amelyben politikai nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra. Belekevertek ugyan fű-fa-virágot, de azért a fő szempont természetesen most is az, hogy nem támogatják Magyarország migrációs politikáját. Talán nem is jó kifejezés, hogy nem támogatják: rendszerszinten az európai értékek veszélyének értékelik. Vagyis

európai értéknek tekintik azt, hogy a migránsok minél nagyobb számban áramolhassanak be különösebb ellenőrzés nélkül az Európai Unió területére. Én még nem olvastam egyetlen európai uniós alapító okmányban ilyet,

olvastam viszont a schengeni megállapodást. Magyarország természetesen áll minden vizsgálat és jogi vita elé, beleértve az előbb kitárgyalt keresetünket, és beleértve majd az ugyancsak kilátásba helyezett, tranzitzónákkal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárást, meg ezt a politikai nyilatkozatot is. Vállaljuk a politikai vitákat is, vállaljuk a jogi vitákat is, és nem véletlen az, hogy pontosan ezekben a kérdésekben kérte most a kormány a lakosság véleményét a nemzeti konzultációban. Sok helyen hallottam már, hogy nincsen értelme – szerintünk meg van. Az elmúlt egy-két hétben négy helyszínen is voltam ilyen konzultáción, és nagyon figyelemre méltó volt az emberek aktivitása és érdeklődése, vagyis az embereket, a magyarokat érdekli hazájuk és az Európai Unió sorsa. Azt tapasztalom, hogy szélesebb kör támogatja a kormány migrációs politikáját, mint a FIDESZ állandó szavazóbázisa. Vagyis a magyar emberek így gondolkodnak, azt tartják jónak, ha ezt a politikánkat követjük. 

És Erdogan elnök úr mit tart jónak az EU-török megállapodás kapcsán?

Ezt nem tudom, nem vagyok Erdogan elnök úr környezetében lévő tanácsadó, én a Miniszterelnök úr tanácsadója vagyok. 

Fotó: kormany.hu

Azért nyilván figyeli, hogy az EU-török megállapodás...

Persze, természetesen. Az a ténykérdés, hogy közel 3,5 millió migráns vagy menekült tartózkodik Törökországban, egy részük biztosan Szíriából menekült át, de vannak ott afgánok, illetve bangladesiek is. Ez a 3,5 millió ember – és akkor még ehhez hozzá vehetjük, hogy mennyien vannak Libanonban, Jordániában – kétségtelenül kockázatot jelent az európai határbiztonságra, ez által az európai belbiztonságra. Megint csak a saját álláspontunkra utalok, amikor a kezdet kezdetén azt mondtuk, hogy nagyon támogatjuk ezt a tárgyalást, de

Európának képesnek kell lenni a saját határainak a megvédésére és nem függhet az európai emberek biztonsága – egyébként egy nem uniós tagország – Törökország jóindulatától.

Tehát túl az együttműködésen, a partnerségen – amelynek hívei vagyunk –, a biztonságunkról azért magunknak is kell tudni gondoskodni.

Mennyiben segítheti a magyar kormány politikáját az, ami most Macedóniában, illetőleg a Balkánon történik, illetőleg mekkora veszélyhelyzetet rejt?

A helyzet úgy áll, hogy jelenleg 80 ezernél is többen tartózkodnak az Európai Unióhoz vezető balkáni útvonal valamelyik országában. Nagyobb részük Görögországban, de nyilvánvalóan Macedóniában, Bulgáriában és Szerbiában is jelentős számban vannak. Ők úton lévők, tehát őrájuk, mivel hamarabb beléptek, nem vonatkozik a török egyezmény, továbbmenni nem tudnak, visszamenni nem akarnak…

Bent ragadtak.

Bent ragadtak, kísérleteznek az embercsempészek segítségével. Keresik azt az útvonalat, amelyen adott esetben sikerrel teljesíthető a megbízás. Úgy látszik Románia felé tesznek egyre intenzívebb kísérleteket az átjutásra. Eleinte csak a magyar-román-szerb hármashatár térségében, de azt a román és a magyar határőrizeti szervek is elkezdték komolyan őrizni, ezért aztán az embercsempészek széthúzták a támadást a szerb-román szakasz egészében. Ez által az erőkkel lehet manőverezni: beküldök egy 5 fős csapatot, arra rámozdulnak, egy 50 főst meg közben átküldök máshol. Ezért a román szakasz aktivitása növekedést mutat.

Elképzelhető ott is kerítés?

Nézze, ha a 2017-es adatokat vizsgálom, akkor azt látom, hogy 188 tiltott határátlépés volt eddig a román határszakaszon, ezeket mind elfogta a magyar rendőrség, és a román szervek mindegyiket visszavették. Jelen pillanatban az együttműködés és a román határőrizeti szervek aktivitása a szerb-román viszonylatban és a magyar-román viszonylatban is mindenképpen azt mondatja velünk, hogy egyelőre ez együttműködéssel kezelhető. Ezzel együtt természetesen készen állunk arra, hogy szükség esetén kerítést építsünk: megvan az anyag, leszállították, ott tárolják, műszakilag fölmérték, megtisztították a terepszakaszt.

Az elmúlt napokban érdekes írás jelent meg a szerb-magyar határ kapcsán. Van-e áram a kerítésben?

Természetesen kell, hogy legyen áram a kerítésnél, mert akkor nem működne az éjjellátó, a hőkamera, a hangosbeszélő, de még a reflektor sem. Ezek szigetelt módon vannak ott, hiszen muszáj, hogy a kerítés átvágásának érzékelése bejusson az operatív központba. Ez egy jelzőrendszer, alacsony szintű áramfölvétellel, olyan alacsony, hogy ha átvágja a delikvens, ő maga nem érzi, hogy áram alatt lévő kerítést vágott át. Vagyis az emberi életre ártalmatlan. Ez egy fontos jelző eszköz.

Az, hogy ezt úgy tálalták, hogy itt nagyon nagy áram van, az olyasmi, mint mikor egyes újságok a tranzitzónákat összehasonlították a koncentrációs táborral.

Amikor egy amerikai újság vagy egy svéd új hullámos politikus nyilatkozgat ilyet, akkor talán nem tudja, hogy a koncentrációs tábornak milyen üzenete van Európában, ezen belül Magyarországon. Közel 600 000 magyar állampolgárt gyilkoltak meg koncentrációs táborokban, erre a dologra érzékenyek vagyunk. Ez most majdnem eléri azt a szintet. Azzal, hogy áramot vezetünk a kerítésbe, azt próbálják sugallni, hogy az áram majd szépen agyonüti az odaérkező migránst. Ez egy szörnyű és minden alapot nélkülöző, leghatározottabb módon visszautasítandó dolog. Kár, hogy a napi politikai küzdelmekben még mindig elő-elő köszönnek ilyenek.

http://aktualis.blogstar.hu/./pages/aktualis/contents/blog/38453/pics/lead_800x600.jpg
áram,Bakondi György,embercsempészek,Európai Parlament,Interjú,kvóta,migránsok,okos kerítés,Soros György,Tavares
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

A Soros-terv része a határzár lebontása

2017.09.25. 11:55
Az Orbán-kormány azonban kitart a határzár mellett, és arra kéri az embereket, mondják el véleményüket erről a nemzeti konzultációban.

Kiszelly Zoltán: lelassul a Soros-terv megvalósítása

2017.09.25. 11:45
Angela Merkel pártja nyerte a németországi választásokat, de… Nagyon sok kérdés vár tisztázásra az előttünk álló időszakban, hiszen a győztes és a vesztesek is gyengültek, …

Új útvonalakon törnek a migránsok Európába

2017.09.25. 05:05
Egyre nagyobb számban jönnek a Fekete-tengeren és Románián keresztül - állítja Bakondi György.

A Közép-Európát érő kihívásokról beszélt az ENSZ közgyűlésén Szijjártó

2017.09.22. 20:55
Kiemelte, Európának a hidegháború lezárása óta nem kellett ennyi súlyos kihívással szembenéznie, mint jelenleg. Komoly probléma a …

A "Soros-terv" fejenként 9 millióval támogatná a migránsok integrációját

2017.09.22. 14:30
Egy minimálbért kereső magyar ember 9 év alatt kereshet annyit, amennyit Soros György egy migráns integrációjára akar költeni - …

Kilenc illegális migránst fogtak el Nagylaknál

2017.09.22. 10:05
A Nagylak Határrendészeti Kirendeltség járőrei szeptember 22-én éjjel állították meg kilenc határsértőt a település külterületén.

Ha egyszer bejönnek a migránsok, többé nem szabadulunk meg tőlük

2017.09.22. 05:50
Senkinek ne legyen illúziója, ha ezt most elrontjuk, többé nem lehet jóvátenni - Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Rétvári Bencével és Bayer Zsolttal …

Magyarországon szükség volt a radikalizmusra!

2017.09.21. 15:55
Dörner György több, mint egy színházigazgató. A kiváló művész amellett, hogy az Új Színházat vezeti kiállt a magyar értékek, a nemzeti érdekek mellett. Erről is beszélt a blogstartnak, de …

Harangozó Attila: Hazánk Európa egyik legbiztonságosabb országa

2017.09.21. 08:50
Immáron öt éve vezeti a Szegedi Ítélőtáblát dr. Harangozó Attila, aki szerint a magyar bíróságokon magas színvonalú, időszerű bíráskodás zajlik, semmi nem …

Bakondi György: Életveszélyes Botkáék migránsbarátsága

2017.09.20. 09:00
Huszonnegyedik órájához érkezett az Európai Unió, hogy átvizsgálja az eddigi, kudarcokkal teli migrációs politikáját. A kötelező betelepítési kvóta sikertelen, és ha a …

Ezeket a cikkeket olvastad már?