Blogolj!

Ughy Attila: Jó úton járunk

A kerületnek anno igencsak gyenge volt az érdekérvényesítő képessége, az előttünk dolgozó városvezetők képtelenek voltak hathatósan elmagyarázni Demszkyéknek, hogy miért fontos a csatornázás – hangsúlyozta a Blogstarnak adott interjújában Ughy Attila, Pestszentlőrinc-Pestszentimre polgármestere. Azé a városrészé, ahol ma már ingyen csatlakozhatnak az ingatlanok a csatornahálózatra (más kerületekben ez ingatlanonként 40.000-200.000 forint közti összeget kóstál). A polgármester beszélt Budapest egyik legszebb parkos területéről, az év végére teljesen megújuló Kossuth térről, valamint a kerület új büszkeségéről, a Hargita téri 1956-os emlékműről is. Ez az egyetlen olyan közterületi emlékhely ma Budapesten, amely ötvenhat szellemének modern mementója. Blogstar-interjú. 

Az Ön által vezetett városrész nagyot fejlődött az elmúlt hét évben, és ebben talán a csatornázás volt az egyik legjelentősebb előrelépés.

Messziről indultunk, hiszen Pestszentlőrinc-Pestszentimrét az egész fővárosban a legkevésbé csatornázott kerületeként jegyezték. Közel száz kilométer csatornát kellett kiépítenünk. Pestszentimre például 90 százalékban csatornázatlan volt. Az előző időszakokban az ígéreteken kívül semmi konkrét lépés nem történt.

Kunhalmi Ágnes elődeiről beszélünk, ugye?

Igen, az MSZP vezette kerületről. Azt tudni kell, hogy a kerület saját erőforrása annak idején is nagyon kevés volt a csatornázásra. Később, 2002-től hatályba lépett egy rendelet, amely a csatornaépítést a korábbitól eltérően nem kerületi, hanem fővárosi kompetenciába sorolta. Ez azért fontos változás, mert a kerületek reménykedhettek abban, hogy a fővárosi büdzséből végre több pénz jut arra, hogy XXI. századi körülmények közt élhessenek. Demszky Gábor azonban soha nem látott a Nagykörúton túlra. Ráadásul a kerületnek igencsak gyenge volt az érdekérvényesítő képessége: képtelen volt az akkori önkormányzat elmagyarázni Demszkyéknek, hogy miért fontos a XVIII. kerületnek ez a beruházás.

Amikor megválasztásom után, 2010-ben bejelentettük, hogy a ciklus végére megoldjuk a csatornázást, senki nem hitt nekünk. Azt gondolták, hogy ez is egy újabb, üres ígéret, amivel a városvezetők csak a népszerűségüket igyekeznek emelni. 

Nekünk viszont sikerült bebizonyítottuk, hogy bízhatnak bennünk polgáraink, ez az önkormányzat nem a levegőbe beszél, konkrét, pontos és átlátható városfejlesztési stratégiánk van, amelynek minden egyes pontját igyekszünk beváltani. A csatornázás 2016 elejére befejeződött, 7300 ingatlan lett bekötve, 150 ingatlannál műszaki okok miatt csúszott a kivitelezés.

Okozott ez még feszültséget?

Egyáltalán nem. Azon dolgozunk, hogy ahol kiépült a vezeték, ott minden ingatlantulajdonos rá tudjon csatlakozni. Huszonöt százalékuk ugyanis még nem tette ezt meg. Szociális segítséggel, támogatással próbáltuk, próbáljuk ösztönözni őket. Ez környezetvédelmi szempontból is fontos. Tény azonban, ha bizonyos időn belül a rákötöttség nem éri el a nyolcvan, majd a 90 százalékot, akkor az uniós támogatás egy részét vissza kell fizetni. Ezt mindenképpen szeretnénk elkerülni. 

Időközben megszűnt a kerület 10 milliárd forintos adóssága is…

Így van – köszönet az államnak, mert átvállalta azt. Bár ez csak részben igaz... Amikor 2010-ben új menedzsment érkezett a város élére, akkor a költségvetésünk kiadási oldala és a működés költségek jelentősen átalakultak. Már az új felállású önkormányzat első évében – a kigazdálkodott működési többletből – tudtunk előtörleszteni az elődök által felvett hiteleinkből – és előbb-utóbb önerőből is kilábaltunk volna az adósságcsapdából. Az állami segítségnek azért volt különös jelentősége, mert a forrásainkat így fejlesztésre tudtuk fordítani. 

Meg arra is, hogy ingyen lehessen a csatornára kötni, míg más kerületekben ez ingatlanonként 40.000-200.000 forint közti összeget kóstál.

Mi ezt az összeget nem kértük el. Részint azért nem, mert az embereknek sokat kellett várniuk a csatornára, részint azért, mert sokkal fontosabb, hogy az emberek használják, rácsatlakozzanak a közműre.

Ha már fejlesztésekről beszélünk. Közülük az egyik legjelentősebb a Kossuth tér, ha jól gondolom. 

A Kossuth tér Pestszentlőrinc-Pestszentimre főtere, egy egyhektáros park, amely most európai szintű köztérré alakul. Elődeink – még a XX. század elején – erre a területre tervezték az új városházát, az újpestihez hasonlót. A gazdasági válság 1928-ban azonban elvitte a pénzt, a tér viszont megmaradt. Mára ez az egyik legszebb fás, parkos, zöld területe Budapestnek.

A TÉR_KÖZ pályázat keretében sikerült a parknak új ruhát és funkciókat is adni, és 2015 év végére egy olyan közparkkal gazdagodott Budapest, amely nemcsak a pihenésnek, találkozásoknak, beszélgetéseknek ad amolyan „zöld burkot”, hanem a kultúrának is: a park ösvényein Kondor Béla grafikájának részletei láthatóak, és egy galériát is nyitottunk a kávézó mellett. Külön öröm és siker, hogy tudjuk folytatni a beruházást egy második ütemmel. A tér év végéig mintegy 120 millió forintból díszkivilágítással, szökőkúttal és egyéb zöld fejlesztésekkel gazdagodhat.

A fejlesztés végül is nagy kerületi konszenzussal, az emberek megelégedésére jött létre – noha a hírek szerint nem úgy indult. Ezt hogy érték el? 

Nem volt egyszerű, rengeteg vitán vagyunk túl. A konszenzus megteremtésébe magam és a városvezetés is rengeteg energiát fektetett.

A mintegy hároméves társadalmi egyeztetést azonban semmiképp sem lehetett megspórolni, de nem is állt szándékunkban. Ezeken a fórumokon komoly, konfliktusos helyzetekben kellett végig érvelni a fejlesztés mellett. Aztán – a minden jó, ha a vége jó alapon... – megszületett az egyetértés. A mindig kritikus Urbanista blogtól pedig kifejezetten jó kritikát kaptunk a megújuló Kossuth térre.

Ugyanakkor szomorúan kell megállapítani, hogy nem mindenki osztozik a közösség örömében: a locsolórendszer szórófejeit tucat számra lopják el. Küzdünk azért, hogy megtaláljuk a megoldást, megvédjük a teret a szarkáktól, és ne engedjük a nagy melegben kiégni az egyébként gyönyörű füvet.

A Béke tér is megújult – fővárosi pénzből. Ez Budapest ajándékának is felfogható.

Így is mondhatjuk, de azért mindenképpen kellett hozzá egy eredményes érvelés Tarlós Istvánnál.

Ez nem minden kerületi polgármesternek sikerül… Fehér holló?

Talán így van. S akkor még szebb a menyasszony, ha hozzávesszük, hogy több – korábban szintén a főváros által megígért, de meg nem valósított – körforgalom is elkészült, mint például a Gloriett-telepi vagy a Margó Tivadar – Baross utca közötti csomópontok.

A szükséges engedélyek beszerzése után a Béke tér második ütemében esedékes közlekedésfejlesztéshez ősszel kezdhetünk hozzá. Ehhez igazodva az éjjel-nappali patika saját pénzéből alakít ki parkolót, önkormányzati forrásból pedig a gyermek háziorvosi rendelőt hozzuk rendbe, így tovább korszerűsödik, szépül a nagy központi beruházással megújult tér.

A Béke téren 3-5 év alatt a főváros, a kerület és magánvállalkozások részvételével mintegy egy milliárd forintos közterület fejlesztés valósul meg az esztendő végére. Ezzel Budapest délkeleti kapuja egy modern, európai térré alakul át.

Tarlósnál csak teljesítménnyel lehet érvelni, elvtelenséggel biztosan nem…

Tarlós István azon kerületek közül, ahol nem élt, nem volt városvezető, talán itt töltötte a legtöbb időt. Meghívásaimat mindig elfogadja. A csatornázási projektet a főpolgármester úr itt nyitotta meg, jelenlétében kötötték rá a kerületben az első ingatlanokat a rendszerre, ahogy a projekt záróeseményét is az ő közreműködésével nálunk rendezték meg. Látható tehát, hogy a fővárosi és a kerületi önkormányzat kölcsönös tisztelettel viszonyul egymáshoz és hatékonyan, eredményesen tud együtt dolgozni. 

A nevezetes fejlesztések közül feltétlenül ki kell még emelni egy történeti és kulturális emlékhelyet: a Hargita téri 1956-os emlékművet.

Az F. Kovács Attila által tervezett emlékművet a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal közösen sikerült megvalósítanunk. Jelenleg ez az egyetlen olyan közterületi emlékhely ma Budapesten, amely ötvenhat szellemének modern mementója.

Az 5x5 méteres kocka emlékmű azokból az Üllői úti bazaltkövekből készült, amelyeken 1956-ban a szovjet tankok tapostak, hogy Kádár János hívására a földbe döngöljék forradalmunkat. Minden kockára fel van írva egy-egy 56-os hős neve,

akit eddig a Terror Háza azonosítani tudott. Azért is nagy a jelentősége ennek az emlékműnek, mert most már szinte minden esztendőben az országos forradalmi megemlékezések november 4-i lezárása ennél a kockánál történik.

2016-ban Áder János köztársasági elnök volt a meghívott előadó, ami egy óriási büszkeség és megtiszteltetés Pestszentlőrinc-Pestszentimre életében. Látni kell, hogy a város szélen nem dúskálunk azokban a lehetőségekben, amelyeket a belvárosi kerületek évszázados múltjukkal, épületeik sziluettjeivel képesek megteremteni maguknak. Nekünk minden lehetőségért nagyon erősen kell küzdenünk, és amint az az előbb elmondottakból is látható: jó úton járunk.

http://aktualis.blogstar.hu/./pages/aktualis/contents/blog/40064/pics/lead_800x600.jpg
1956,budapest,csatornázás,Interjú,Kunhalmi Ágnes,Pestszentlőrinc,Tarlós István,Ughy Attila
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Kiszelly Zoltán: lelassul a Soros-terv megvalósítása

2017.09.25. 11:45
Angela Merkel pártja nyerte a németországi választásokat, de… Nagyon sok kérdés vár tisztázásra az előttünk álló időszakban, hiszen a győztes és a vesztesek is gyengültek, …

Magyarországon szükség volt a radikalizmusra!

2017.09.21. 15:55
Dörner György több, mint egy színházigazgató. A kiváló művész amellett, hogy az Új Színházat vezeti kiállt a magyar értékek, a nemzeti érdekek mellett. Erről is beszélt a blogstartnak, de …

Harangozó Attila: Hazánk Európa egyik legbiztonságosabb országa

2017.09.21. 08:50
Immáron öt éve vezeti a Szegedi Ítélőtáblát dr. Harangozó Attila, aki szerint a magyar bíróságokon magas színvonalú, időszerű bíráskodás zajlik, semmi nem …

Bakondi György: Életveszélyes Botkáék migránsbarátsága

2017.09.20. 09:00
Huszonnegyedik órájához érkezett az Európai Unió, hogy átvizsgálja az eddigi, kudarcokkal teli migrációs politikáját. A kötelező betelepítési kvóta sikertelen, és ha a …

Ferencz Orsolya: A jövőnkről a politikusok fognak dönteni

2017.09.19. 12:00
Az ELTE tudományos főmunkatársa az interjú első két részében elég sötét képet festett a Föld közeljövőjét illetően. A jelenlegi, politikai indíttatású népvándorlás …

Ferencz Orsolya: Végveszélyben át kell alakítani a demokratikus döntéshozatali láncolatot

2017.09.18. 10:45
Az ELTE tudományos főmunkatársa az interjú első részében elég sötét képet festett a Föld közeljövőjét …

Több milliárdos népességcsökkenés lesz, ha nem változtatunk

2017.09.17. 12:20
Viccelődnek vele, pedig egyáltalán nem tréfa. A magyar űrkutatás világhírű, de a lépést tartani kellene a többi nemzettel, ha nem akarjuk veszélyeztetni eddigi …

Juhász Anna: A kulturális rendezvényeim lényege, hogy élővé tegyem az irodalmat

2017.09.13. 07:50
Ősszel folytatódik az év elején elkezdett rendezvénysorozat a Várkert Bazárban, a Várkert Irodalom est. Az Ugron Zsolna írónő és …

Sáfrány „Aleska” Emese: Mindenkit megpecsétel a múlt

2017.09.03. 14:50
Aleska a pályája elején öt évig pornószínésznőként élt a köztudatban, de az már a múlté. Sáfrány Emesével beszélgettünk az azóta eltelt időről, a változásokról, hogy …

Molnár Tamás háromszoros olimpiai bajnokként is kivárta a sorát

2017.09.03. 07:40
Mi magyarok, tulajdonképpen szerencsés nemzet vagyunk, hiszen az ötvenes években előbb a labdarúgásban, az ezredforduló környékén pedig vízilabdában volt …

Ezeket a cikkeket olvastad már?