Blogolj!

Itt vannak a felvételi ponthatárok

A ponthatárok közzétételére váró fiatalok Fotó: MTI

Csak tavalyhoz képest esett vissza a felvételizők száma, az idei adat nagyjából megegyezik a 2016-ot megelőző néhány év számaival. Akkor pedig kifejezetten jónak számít az idei létszám, ha figyelembe vesszük, hogy az érettségizők száma évről évre csökken – mondta Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal elnökhelyettese az M1-en.

 

A felvételi pontszámok ide kattintva megtekinthetők.

 

Az idén is több szakon kiemelten magas pontszám kellett.

A Budapesti Corvinus Egyetemen a nemzetközi tanulmányok szakon 465 pontra volt szükség, kommunikáció-médiatudomány szakon pedig 460 pontra. Jogász képzésben a Pécsi Tudományegyetemen 465 pontot határoztak meg. Az ELTE-n matematika-latintanár osztatlan szakon azonban 480 pontot kellett teljesíteni a bekerüléshez. (A maximum 500 pont volt).

Most is előzetesen meghatároztak állami ösztöndíjas minimumpontszámokat alapképzési, valamint osztatlan mesterképzési szakoknál. Ezeken a szakokon ennél alacsonyabb ponttal nem lehetett bekerülni.

Idén augusztus 7-ig még jelentkezhet pótfelvételire. A második körben csak az vehet részt, aki a rendes felvételin sehová sem jutott be, vagy még nem is adott be felvételi kérelmet.

A pótfelvételin azonban csak egy felsőoktatási intézményt és annak egy szakját lehet megcélozni.

2016-ban a pótfelvételi eljárásban alapképzésre 3592, felsőoktatási szakképzésre 1008, osztatlan mesterképzésre 469, mesterképzésre 579 jelentkezőt vettek fel. Mindenki csak önköltséges képzésekből választhatott.

Tavaly volt olyan szak, ahová csak százszázalékos teljesítménnyel, pontveszteség nélkül lehetett csak bejutni. A Károly Róbert Főiskola pénzügy és számvitel államilag finanszírozott szakjára csak azokat vették fel, akik elérték a maximális 500 pontot.

Ez a ponthatár nem tekinthető meglepőnek, mert a pénzügy és számvitel szakokra a jelentkezőknek minden évben csak nagyon magas pontszámokkal van esélye bekerülni. A 2016-os év rekordlistáján a második és harmadik helyen is pénzügy és számvitel szakok vannak, a Kaposvári Egyetemen 492 pontra volt szükség, a BGE zalaegerszegi campusán 491-re a bejutáshoz.

Vannak ennél lényegesen gyengébb eredménnyel is „bevehető” szakok, de aki 280 pontnál kevesebbet szerez, egyik felsőoktatási intézménybe sem juthat be. 2016-ban az alap- és osztatlan képzéseken 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 240 volt az a minimális pontszám, amelyet minden jelentkezőnek el kell érnie.

Az idén felvételizők létszámának megítélése – ami közel 106 ezer fő – attól függ, melyik korábbi évvel hasonlítjuk össze – mondta Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese.

Tavaly megugrott a felsőoktatásba jelentkezők száma – 2016-ban 111 ezren felvételiztek, ötezerrel többen, mint egy évvel azelőtt. A szervezet tisztségviselője megjegyezte, tavaly vált ingyenessé a felsőoktatási felvételi eljárás, de nem tudni, hogy ez okozta-e a 2016-os növekedést.

A múlt évhez képest tehát idén csökkent a létszám, a két évvel ezelőttivel azonban nagyjából megegyezik a mostani adat, a 2013-ashoz képest pedig kifejezetten jónak számít – akkor 95 ezren jelentkeztek. Főleg akkor tekinthető kedvezőnek a 106 ezres létszám, ha figyelembe vesszük, hogy az érettségizők száma évek óta erősen csökken. Igaz, a felsőoktatás iránt érdeklődők száma nem esik vissza, mert már nem csak érettségizők, hanem felnőttek is gyakran döntenek úgy, hogy továbbtanulnak, más szakmát sajátítanak el – tette hozzá az elnökhelyettes.

Stéger Csilla szerint összességében elmondható, hogy a fiatalok csökkenő száma mellett, a nagyjából 105 ezer körül stagnáló felvételiző-szám pozitív eredmény.

Az idei általános felsőoktatási felvételi eljárás során 105 868-an nyújtottak be érvényes jelentkezést a magyarországi felsőoktatási intézmények által meghirdetett képzések valamelyikére. A jelentkezők 15 százaléka egyetlen képzést, hasonló arányuk (17 százalék) két képzést, legnagyobb csoportja, 39 százaléka pedig három képzést jelölt meg. Négy vagy ennél több képzést 29 százalékuk jelölt meg. A megjelölt képzések száma átlagosan 3,3, ami megegyezik a 2016-os értékkel.

A képzési területek között a gazdaságtudományok, a pedagógusképzés és a műszaki képzési területek voltak a legnépszerűbbek.

Minden felvételi eljárásban vannak idős jelentkezők, idén egy 75 éves személy a rekorder. A pontokat a magasabb korú jelentkezőknél is az érettségi alapján számítják.

A felsőoktatásba ma már csak az érettségi alapján számított pontokkal lehet bejutni, tehát az érettségi maga a felvételi is, kivéve a művészeti szakokat, amelyeken továbbra is van külön felvételi.

Ha egy intézménybe, például orvosi egyetemre csak emelt szintű érettségivel lehet bejutni, és valaki egy régi középiskolai végzettséggel úgy döntene, hogy ezt a szakmát választja, akkor két tárgyból emelt szintű érettségit kell tennie, illetve az adott egyetemen felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát tehet – mondta el Stéger Csilla.

http://aktualis.blogstar.hu/./pages/aktualis/contents/blog/40657/pics/lead_800x600.jpg
105 ezer felvételiző,ponthatárok,Stéger Csilla
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?