Blogolj!

Grezsa István: Közmegegyezés kell Trianon igazságtalanságáról

Tusnádfürdő szabadegyetem után mindig érdemes egy indulatoktól, érzelmektől mentes, higgadt nemzetpolitikai mérleget vonni. A blogstar.hu kérésére erre készségesen vállalkozott dr. Grezsa István, a határon túli – elsősorban kárpátaljai – ügyekben igencsak járatos kormánybiztos, aki beszél a pozsonyi csatáról, Trianonról, Lázár János diplomáciai bonyodalmat okozó országzászló avató beszédéről. Blogstar-interjú. 

Kezdjük történelem órával. 1110 éve zajlott a pozsonyi csata – ám egyesek mégis vitatják, hogy volt-e egyáltalán pozsonyi csata.

Csak lenni kellett, ha mi, magyarok itt vagyunk. Az elemi logika ugyanis azt diktálja, hogy a germán birodalom nehezen viselte el az izmosodó Magyar Királyság kezdeményét, ami a pozsonyi csata idejében (907) szóba került. És azért a történeti források elég egyértelműek a pozsonyi csatát illetően: igenis volt. Lehet bizonytalankodni a napjában, de az tény, hogy ott egy olyan katonai győzelmet aratott a bajor seregek fölött a magyar haderő, amely egyrészt kijelölte számunkra is a nagyon sikeres Árpád-ház jövőjét, és a bajorok számára is egyfajta határt húzott kelet felé, a Kárpát-medence nem vált befolyási övezetükké. Maradjunk annyiban: volt.

Ugorjunk az 1110 évről 110-ra. Már csak 3 év választ el minket a trianoni békediktátum centenáriumától. Június 4-e 2010 óta a Nemzeti Összetartozás napja, ugyanakkor sokak lelkében még mindig inkább a gyászé.

A veszteségeket és a gyászt sohasem fogjuk tudni megúszni, túlélni. Ráadásul még a „békeszerződéssel” egy cinikus megjelölést is kapott, ami gyalázat.

Szerződés vagy diktátum?

Egyértelműen diktátum volt. Ha valaki a történelmet akár felületesen is tanulmányozza, akkor pontosan tudja, hogy a szerződő felek sem készültek erre igazán. Voltak ígéretek, de mindenki a háborút akarta megnyerni. Egy háború esetében normális, hogy győzni akar, de azért a kezdetektől fogva a pakliban nem volt benne az Osztrák-Magyar Monarchia, és azon belül célzottan a Magyar Királyság kivégzése. Utána még hozzá gyártották a „népek börtöne” és egyéb mítoszokat, amelyek persze nem voltak igazak.

Az elmúlt száz évben pedig „történelmi igazságtétellé” próbálják átfordítani ezt az egyértelmű diktátumot, ezt a még nemzetközi jogi szempontból is rendkívül szégyenteljes, a háborút lezáró Párizs melletti eseményt, amely – ezt jól tudjuk – megágyazott egy újabb világégésnek. A békének még a nyomait sem tartalmazta, és a stabilitás helyett instabilitást eredményezett.

Akkor joggal búsongunk, gyászolunk.

Mindazonáltal nagyon fontos kérdés az, hogy nem a veszteségek felett kell merengeni. Ha már a pozsonyi csatával kezdtük, akkor sajnos azt is láthatjuk, hogy – finoman szólva is – nem minden volt olyan dicsőséges diadal. A történelmi folyamatok során éppen elégszer voltunk olyan helyzetben, hogy ha csak a veszteségeinkkel foglalkoztunk volna, akkor az el- és felemésztett volna bennünket. Azt gondolom, hogy inkább a tanulságokat kell helyesen levonni, és a magyarok esetében a mindenáron való túlélés képességére kell a hangsúlyt fektetni. Trianon után is – én azt hiszem, hogy nagyon helyesen – ezt ismerte fel a vezető magyar politikai réteg. Abban az adott korban nem lehetett megúszni a  revízió eszméjének túlhangsúlyozását, és a politika középpontjába történő kizárólagos emelését, azonban egy második világháború után – a párizsi békeszerződésekkel megújított trianoni békediktátummal a hátunk mögött – egyértelműen látnunk kell, hogy a XXI. században egészen más hangsúlyokról van szó. Az a páni félelem, hogy itt területi revízióra sor kerülhet, az ma nem reális. Tudomásul kell venni az európai status quo-t, ugyanakkor nem lehet lemondani azokról a jogokról, amelyeket száz esztendővel ezelőtt a diktátumot aláíró felek garantáltak. És amíg ezek a jogok teljes mértékben nem kerülnek biztosításra, addig ez a „békeszerződés” sem kerülhet lezárásra.

Ugyanakkor a térség országgyűlési képviselője a makói országzászló avatáskor mondott egy beszédet, ami kisebb diplomáciai bonyodalmat eredményezett. Lázár János ott úgy fogalmazott, hogy a bocsánatkérés emlékműveit se Párizsban, se a Felvidéken, se Erdélyben nem találjuk.

Lázár miniszter úrnak ez a kifejezése azért okozott diplomáciai bonyodalmat, mert az igazságról ilyen nyíltan kevesen és régóta nem beszéltek. Márpedig „az igazságot is meg lehet szokni” – Tamási Árontól ezt olyan sokszor idézzük. Lázár miniszter úr semmi mást nem mondott, mint azt az egyszerű igazságot, amelyet egy országzászlót avató szónoknak el kell és el lehet mondani.

A centenárium közeledtével egyre több ilyet várhatunk?

Trianon száz éves évfordulójával kapcsolatban ugyanaz a feladata minden utódállamnak és talán nekünk is: mindenki csak a saját szempontjából akarja értékelni Trianont és az elmúlt száz évet, és ezzel mindannyiunknak számot kell vetni. Vagy megpróbálunk akár a már említett Nemzeti Összetartozás napjának mintájára

valamiféle közmegegyezést kovácsolni ebben a kérdésben itt, a Kárpát-medencében, ami nem lehet más, mint hogy ez igazságtalanság volt. Nyilván, hogy ennek következtében – amit eddig számtalan alkalommal hangsúlyoztunk – Magyarország tudomásul veszi a kialakított tényeket, az utódállamok pedig biztosítják mindazokat az egyéni és közösségi jogokat, amiket a területért, a földért és a vagyonért cserébe megítéltek. 

Azért az elmúlt hetekben, még Tusványos előtt Kövér házelnök úr is is elég sarkosan és keményen fogalmazott a felvidéki Martoson a nemzeti megmaradás kérdésében. Ezt Ön miként élte meg a helyszínen? Akkora botrány volt belőle, mint amekkorát a sajtó generált utána?

Nem. A sajtó mindenből botrányt akar generálni, amiből rövid távú aktuálpolitikai hasznot remél – itt egyáltalán nem erről volt szó. Azért – akár a makói országzászlós beszédre utalva, akár a felvidéki házelnöki megszólalás értékelésekor – a fogadó környezetet se felejtsük el. Azok, akik ezt a száz évet családilag megélték, azoknak van egy történelmük és családi történetük, ők egészen máshogy gondolkodnak arról, mint akik a jó szerencse folytán a határnak az innenső oldalára vetődtek. Mondjuk a Felvidék esetében, ahol minden elveszett az utolsó négyzetméter földtől, az utolsó kuporgatott vagyonkáig, bármilyen tulajdonig. Minden tulajdonuktól megfosztott közösségekről van szó.

De Kárpátalján már a hatodik országban élnek a magyarok, és minden rezsimváltás lenullázta őket és onnan kellett felépíteni magukat csak az elmúlt száz évben. Vagy nyugodtan mondhatnám a Jugoszlávia felbomlásával járó szörnyűségeket, amikor a horvát és a szerb oldalon egymást lőtték adott esetben a magyar kényszer-besorozott katonák.

De ugyanakkor azt is mondhatnám, hogy Erdélyben negyedére esett a magyarok aránya, ahhoz képest, amikor Románia megkapta Erdélyt. Olyan veszteségeket szenvedtünk, amelyeket tudomásul kell venniük a szomszédainknak is, mint ahogy azt is, hogy mi is tisztában vagyunk ezekkel. A kérdés az, hogy mi milyen következtetéseket vonunk le ebből. Én azt hiszem, hogy az egyén- és közösségi jogok biztosítása mellett a mai európai és világpolitikai helyzetben elodázhatatlan a kárpát-medencei népek megbékélése. Az élharcosa ennek a programnak a végrehajtásában Magyarország.

http://aktualis.blogstar.hu/./pages/aktualis/contents/blog/40758/pics/lead_800x600.jpg
Dr. Grezsa István,Erdély,Felvidék,Interjú,Kárpátalja,Kövér László,Lázár János,Trianon
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Kereszténység nélkül Európa szétesik, szétmállik az időben

2017.08.19. 18:15
A kereszténység nélküli Európa szétesik, szétmállik az időben - jelentette ki Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szombaton a felvidéki Királyfiakarcsán …

Orbán Viktor Európa biztonságának helyreállítását sürgeti

2017.08.18. 10:20
A miniszterelnök úgy fogalmazott: a szörnyű barcelonai támadás megerősíti azon meggyőződésünket, hogy az előttünk álló időszak legfontosabb feladata Európa és az …

Dr. Papp Lilla: Ki kell használni a startupokat támogató szervezeteket

2017.08.13. 10:00
Dr. Papp Lilla Magyarországról indult, Svájcban alapított startupot most pedig Európa és India felé terjeszkedne. Az iparjogvédelmi jogász beszélt arról, …

Hornyák Tibor: A 24.hu megsértette a magánélethez való jogomat

2017.08.10. 16:45
Az Erzsébet Táborok fő szervezőjének rendesen nekirongyolt a 24.hu. Napi 110 ezer forintos szállásbérlésről szól az oknyomozás. Hornyák Tibor lett a célpont, de …

Németh Szilárd: Botrányt kellett csinálniuk

2017.08.04. 17:05
Soros érdekében áll, hogy folyamatos botrány legyen Magyarországon a jövő évi választásokig. Ha folyamatos botrány van, akkor lehet azt mondani, hogy nincs béke, nincs nyugalom, nincs rend az országban …

Georg Spöttle: A migránsokkal a lakosság cserélődése zajlik nagy ütemben

2017.08.04. 10:00
Georg Spöttle szakértőként, amolyan megmondó emberként tűnik fel az elmúlt esztendőkben a közmédia különböző műsoraiban. Mégis misztikus …

Dézsy Zoltán: A félelmemet mindig legyőzte az újságírói kíváncsiságom

2017.07.18. 07:00
A Seuso-kincsek legendás útja több országon átívelő történet, amiben közrejátszott a politika, pénz és a hatalmi harcok. Dézsy Zoltán …

ÉLŐ: Kormányinfó 95.

2017.07.13. 13:25
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő tájékoztat arról, hogy mit és miért tett a kormány az utóbbi napokban. Izgalmas órák jönnek.

Ughy Attila: Jó úton járunk

2017.07.08. 10:00
A kerületnek anno igencsak gyenge volt az érdekérvényesítő képessége, az előttünk dolgozó városvezetők képtelenek voltak hathatósan elmagyarázni Demszkyéknek, hogy miért fontos a csatornázás – hangsúlyozta a Blogstarnak …

Kovács Ferenc: Egymás mellett egymást kell erősíteni

2017.07.07. 10:00
Nyíregyháza – a keleti vég. Sokakban nem túl színes és fényes a kép él a szabolcsi megyeszékhellyel kapcsolatban. A múltban valóban voltak problémák – és nyilván mindegyik nem …

Ezeket a cikkeket olvastad már?