Blogolj!

Lentner Csaba: Az nem állapot, hogy teljesítmény nélkül emelkedjen a bér

Bármit lehet mondani a Fidesz gazdaságpolitikájára, de míg emelkedik a bruttó hazai termék, emelkednek a bérek, a jövedelmek, a szociális támogatások, addig a kritika nem fog a kormányon – szögezte le a Blogstarnak adott interjújában Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora. Ugyanakkor rámutatott, hogy 2020-ig meg kell erősíteni a gazdaság versenyképességének alapjait. A magyar gazdaságpolitikának el kell oda jutnia, hogy az emelkedő bérekhez termelékenységnövekedést is megköveteljen. Az ugyanis nem állapot, hogy folyamatosan emelkedik a bértömeg, de mögötte nincs teljesítmény-fedezet. Blogstar-interjú. 

A KSH legutóbbi jelentése szerint 4,2 százalékkal bővült a gazdaság az első negyedévben. A jó hír ellenére arról hallani, hogy a Magyar Nemzeti Bank újabb növekedési hitelprogram megindítását tervezi. A stabil gazdaság ellenére is szükség lenne rá? Nem elég a piaci alapú hitelfelvételek lehetősége?

­A magyar gazdaságnak még mindig vannak fejlődési lehetőségei, de a Nemzetgazdasági Minisztérium által alkalmazott fiskális, azaz költségvetési politika eszközei sajnos még mindig nem elegendők ahhoz, hogy Magyarország a 4 százalékos gazdasági pályát teljesítse. Az MNB által 2013-ban elindított növekedési hitelprogram helyébe kell egy piaci támogatási programot még jobban beélesíteni, hogy a 4 százalék fölötti gazdasági növekedést tartósan elérjük. A nemzeti banknak ugyan nem elsődleges feladata a gazdaságpolitika támogatása, de a közjó szolgálatába állított monetáris, azaz pénzügyi mechanizmus rendszerére szüksége van. Véleményem szerint a nemzeti bank vezetése úgy gondolja, hogy a magyar gazdaság önmagában, csak piaci alapon, csak fiskális eszközökkel szabályozva még nem állná meg a helyét.

Hol tartanánk az első hitelprogram nélkül?

Az MNB növekedési hitelprogramja több tízezer vállalkozást juttatott olcsó, alacsony kamatozású beruházási hitelhez. Ez a pénz szükséges volt arra, hogy 2013 után Magyarországon a gazdaság növekedése és a reálbéremelkedés folyamatossá váljon. A bruttó hazai termék (GDP) gyarapodásában nagy szerepet játszanak az uniós források is, de a nemzeti bank ott is rásegítő eszközöket alkalmazott. Amíg ugyanis nem tudjuk lehívni az európai uniós forrásokat, a Magyar Nemzeti Bank átmeneti csomagokat biztosít az EU támogatások lehívásához. Ebből a pénzből mezőgazdasági fejlesztések, kereskedelmi, szolgáltató beruházások valósulhattak meg. Ha nem lett volna a 2500 milliárd forintot meghaladó növekedési hitelprogram, akkor a magyar gazdaság árnyéka lenne csak önmagának.

Viszont az a veszély fenyeget, hogy 2020 után megszűnnek, jobb esetben megcsappannak az uniós források. Most kell fölerősíteni a gazdaságot arra a szintre, hogy egy esetleges ilyen drasztikus kiesést ellensúlyozni tudjon?

Minden eszközt be kell vetni, mert 2020-tól az Európai Unió támogatási rendszere, a közös költségvetés teljes mértékben átalakul. Megkockáztatom azt is, hogy

búcsút inthetünk a közös költségvetésnek, s Magyarország – mint eddigi kedvezményezett ország – korántsem számíthat olyan forrásokra, mint 2020-ig.

„Last minute” nemzeti akcióról van tehát szó, a nemzeti banknak továbbra is segíteni kell a gazdaságot.

Mégis mi lesz 2020 után?

Ezt sajnos nem tudjuk. A válság az Egyesült Államokban befejeződött. S az amerikai központi banknak az a fajta, a gazdaságot támogató jegybanki monetáris politikája, amit a Magyar Nemzeti Bank is hellyel-közzel alkalmaz, három éve leállt. Én úgy látom, hogy a következő évtizedre a hasonló eszközök másutt is meg fognak szűnni.

Magyarország gazdaságpolitikájával a nemzetközi szervezetek, mint az OECD, a hitelminősítő intézetek, az IMF, sőt az Európai Bizottság is elégedett. Ez nyilván jótékonyan hat hazánk széleskörű nemzetközi gazdasági megítélésére…

Igen, ezek a szervezetek elégedettek a magyar gazdaságpolitikával. Magyarországon egység van az üzleti szféra és a politika, a kormányzati pénzügyek és a jegybank monetáris politikája között. Szintén

egység van a nemzetgazdaság gazdaságpolitikai alapjai és a társadalom tekintetében.

Ezek az összehangolt közpénzügyi és magánpénzügyi rendszerek eredményezték azt, hogy Magyarországon sikeres gazdaság legyen. 2010-2013 között eredményes volt a költségvetési konszolidáció, hazánk kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. 2013-tól pedig a Magyar Nemzeti Bank a kormányzati pénzügyekre rásegítő mechanizmusokat alkalmazott. Az MNB új vezetése részben meghagyta a régebbi, infláció ellenes monetáris politikát, részben pedig felsorakoztatta mellé a gazdaságnak nagyon hiányzó lépéseket a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés érdekében. Az MNB lényegében egy többes mandátum célkitűzésrendszerének szolgálatára állt rá. E többes mandátummal sikerül a jelenlegi eredményeket elérni.

De megállni nem lehet!

Nem lehet, mert 2020-ig meg kell teremteni a magyar gazdaság versenyképességének az alapjait. Van egy fiskális és egy monetáris fordulatunk, de a versenyképességi fordulatunk még várat magára.

Mindezek ellenére a kormány és gazdaságpolitikája elleni támadások középpontjában éppen a Magyar Nemzeti Bank és Matolcsy György áll. Mi ennek az oka?

­A gazdaság sikere alapvetően Matolcsy Györgyhöz kötődik. Orbán Viktor miniszterelnök 2010-ben felhatalmazta Matolcsy Györgyöt a gazdaságpolitika vitelével. E feladatot ő miniszterként – a kormányzati pénzügyek tekintetében – sikeresen végrehajtotta.  Magyarország állampénzügyei, önkormányzati pénzügyei stabilizálódtak. 2013-ban továbbá az MNB a nemzeti bank devizatartalékából kimentésre kerültek a devizahiteles-csapdába esett családok, növekedési hitelprogram, önfinanszírozási program indult, aminek következtében az államadósság mértéke tovább csökkent, illetve a finanszírozása kedvezőbbé vált.

A nemzeti bank több mint 75 százalékkal csökkentette az alapkamatot. Ezek a lépések a gazdaság gyorsítására irányultak.

Az eredmények tehát Matolcsy György mellett szólnak, de a siker alapvetően mégis a kormányzaté, hiszen a választók és Orbán Viktor fölhatalmazása alapján indulhatott el ez a gazdaságpolitika. A támadások célkeresztjében azért van ez a komplex rendszer, mert sikeres a gazdaságpolitika, ami az eredményes társadalompolitikának is alapja. Ha ezt a rendszert a támadásokkal meg lehet gyengíteni, azzal a kormány helyzetét lehet destabilizálni.

Említette az ország versenyképességét, ami valóban gyenge teljesítményt mutat. Nemcsak az Unión belül, hanem a volt keleti-blokk országai között is. Miért?

Túl mélyről indult Magyarország, 2002 és 2010 között nagyon súlyos válságba süllyedt. A válság érintette az államot, az önkormányzatokat, a vállalatokat, a családokat. Magyarország 2008 őszére csődközeli helyzetbe került, ahonnan nagyon nehéz volt elmozdulni. Látni kell, hogy 2008 és 2010 között, az új kormány felállásáig nem történtek érdemi válságkezelő kormányzati intézkedések. A fiskális és a monetáris politika alapvető változásokon ment keresztül mindenütt a világban. Nálunk a fiskális változásokra 2010-ig kellett várni. Magyarország hét év alatt jól teljesített, mert 10 százalékkal csökkent az államadósság mértéke a bruttó hazai termék százalékában, az államadósság devizafinanszírozottsága, általa pedig a külső kitettség 50 százalékkal mérséklődött.

Köszönhetően a lakosság bizalmának, államkötvény-vásárlási kedvének…

Igen, és ez nagyon fontos része az államadósság kezelésnek. Ez eredménye a gazdaság növekedésének, annak, hogy 700 ezer emberrel többen dolgoznak újonnan létrejött munkahelyeken, mint 2010-ben. Sikerült továbbá stabilizálni az állampénzügyeket. Ma már ott tartunk, hogy gazdaság már-már túlpörög, hiszen legfőbb problémává a munkaerőellátottság kezd kifejlődni.

A magyar kormány sokat tesz a versenyképesség javításáért.

Ez így van. Elég csak a duális képzés felfejlesztésére vagy a munkáltatók és a munkavállalók közötti érdekegyeztetési folyamatok koordinálásra gondolni. 

Eközben a bérek is emelkednek, ami viszont – kedvező hatásai ellenére –problémát is jelentenek a gazdaságban. Ezt hogy látja?

Így van. Folyamatosan áramlik ki a magasabb minimálbér, a szakmunkások garantált bérminimuma. Ezekkel – láncreakció-szerűen – nőnek a normál keresetek is.

A többletbérek kigazdálkodását a nemzetközi cégek még meg tudják oldani, a hazai kis- és középvállalati (kkv) szektor viszont képtelen rá. A hazai kkv. szektor tekintetében sajnos termelékenységi, versenyképességi problémák vannak.

 Akkor tudnák könnyedén kitermelni az emelkedő béreket, közterheket – ha a bérek emelkednek, akkor az adók is –, ha versenyképesebbek lennének. A magyar gazdaságpolitikának el kell oda jutni, hogy az emelkedő bérekhez termelékenységnövekedést is megköveteljen. Az ugyanis nem állapot, hogy folyamatosan emelkedik a bértömeg, de mögötte nincs teljesítmény-fedezet. Jelenleg a magyar gazdasági fejlettség az európai unió 67 százalékos szintjén áll, vagyis több mint 30 százalékos a teljesítmény lemaradásunk, az egy munkaórára jutó munkabér költségeink pedig 70 százalékkal alacsonyabbak. A felzárkózásnak nem az a technikája, hogy a béreket legalább 70 százalékkal megemeljük…

… amit a Jobbik akar…?

… igen, amit a Jobbik akar, az egy gyors bérfelzárkózás lenne, de a munkahelyek gyors megszűnését is kiválthatja, munkanélküliség emelkedéshez vezethet. Most az a lényeg, hogy a termelékenységet is hozzá kell emelni a folyamatosan emelkedő bérekhez. Lépésről, lépésre, ahogy a kormány csinálja.

Az erősödő magyar gazdaságpolitikához a kormány bevándorlásellenes politikája is hozzájárul.

Valóban, hiszen Magyarország a Brüsszel által óhajtott bevándorláspolitika ellen nem csak kerítéssel védekezik, hanem olyan családtámogatási rendszerrel is, amely a gyermekvállalási hajlandóságot emeli, a családok létfeltételeihez szükséges lakások előteremtését, vásárlását segíti. A magyar kormány a kerítés mellett egy olyan szociálpolitikai rendszert is üzemeltet, állami támogatásokkal kiegészítve, amelyek révén Magyarországon a munkaerőutánpótlás biztosítását nem migránsokkal, hanem belső forrásból kívánja elérni. A Magyarországon jelenleg zajló gazdaságpolitika – helyesen – homogén nemzeti egységet tételez fel.

Ennek ésszerűségét a lakosság a nemzeti konzultációban való aktív részvétellel igazolta vissza. Illetve azzal, hogy a legutóbbi időközi választásokon – Csanádpalotán, Tatárszentgyörgyön, Gyulán, Debrecenben ­– ismét nagy fölénnyel győztek a fideszes jelöltek.

Bármit lehet mondani a Fidesz gazdaságpolitikájára, de amíg emelkedik a bruttó hazai termék, emelkednek a bérek, a jövedelmek, a szociális támogatások, addig a kritika így nem fog a kormány intézkedésein. Lényeges továbbá az is, hogy ezzel a gazdaságpolitikával nem áll szemben egy olyan politikai egység, amelyről az emberek elhinnék, hogy a közjót szolgáló alternatíva gazdaságpolitikát lenne képes megvalósítani. Ilyen alternatív gazdaságpolitikája jelenleg nincs is a szétszabdalt ellenzéki oldalnak. 

És Lentner Csaba hol vesz ebben részt?

Változatlanul a történések sűrűjében vagyok. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora voltam, s jelenleg is az vagyok. Az elmúlt hónapokban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen létrejött egy közpénzügyi kutatóintézet. Ennek a tudományos műhelynek vagyok a vezetője. Régi vágyam volt, hogy csak tudományos kutatásokkal foglalkozzam. A közpénzügyeket az egyetem is magasabb, kutatóintézeti szintre kívánta fölemelni. E funkcionális egység keretei között fikális politikai, európai uniós költségvetési, illetve költségvetés-ellenőrzési kérdésekkel, módszertanokkal tudunk foglalkozni. Az új posztra történő kinevezésemhez mind az egyetemi szenátus, mind pedig az államtudományi kari tanács részéről, titkos szavazással több, mint 95 százalékos támogatottságot kaptam. Jó esélyeim vannak arra, hogy a közpénzügyekben továbbra is elmélyüljek.

Ennek friss bizonyítéka új kötete, illetve egy folyóirat különszáma…

Igen. Nemrég jelent meg a Rendszerváltás és pénzügypolitika című, Tények és tévhitek alcímet viselő könyvem az Akadémia Kiadó gondozásában, illetve az általam főszerkesztett Polgári Szemle legutóbbi, angol nyelvű kiadása 450 oldalon, 2000 példányban, amely a magyar gazdaság- és társadalompolitikát, az ország történetét mutatja be. Napjainkban már minden jelentősebb egyetemi és nemzetközi könyvtárban megtalálható és olvasható. Úgy gondolom, hogy a Polgári Szemle révén sikerül egy olyan polgári-közgazdasági műhelyt létrehozni, amely a szélesebb nemzetközi tudományos értelmiség tájékoztatását is szolgálja. 

https://aktualis.blogstar.hu/./pages/aktualis/contents/blog/39270/pics/lead_800x600.jpg
EU,Európa,gazdaság,Interjú,Jobbik,költségvetés,Lentner Csaba,MNB
 

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Az európai válságkezelő alap létrejöttéhez nélkülözhetetlen a magyar és lengyel szavazat

2020.11.27. 10:20
Többek között erről beszélt Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádiónak adott interjújában. A …

Orbán Viktor: A vétó hazafias kötelességem volt

2020.11.26. 17:15
A joguralomról szóló politikai vitát és a válságkezelés sürgető gazdasági kérdését nem lehet egymással összekötni; aki ezt megteszi, az felelőtlen, mert a válság idején gyors …

Gulyás Gergely: Nem várhatóak újabb szigorítások

2020.11.26. 11:05
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő ma is megtartotta a szokásos heti online Kormányinfót. Mutatjuk a részleteket!

Gulyás Gergely: Soros Györgytől semmilyen kioktatást nem fogadunk el

2020.11.19. 11:20
A koronavírus-járvány elleni védekezés legfrissebb kormányzati döntéseiről és intézkedéseiről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter …

Rákay Philip: Orbán igazi hazafiként kemény választ adott a zsarolásra

2020.11.16. 21:25
Egy valamiben biztosak lehetünk: ha a hazaáruló szivárványkoalíció egy szólamban, fejhangon üvölt, akkor a magyar miniszterelnök helyesen cselekedett.

Nem kérnek a kátyúkból – Karácsony ne a budapestieken spóroljon!

2020.11.16. 15:55
Van öt helyettese, több mint negyven tanácsadója és több mint tíz Facebook-szerkesztője. Na, azokon aztán tényleg lehetne spórolni.

Orbán bejelentette: megvétózzuk a büdzsét és a helyreállítási alapot

2020.11.16. 15:00
Semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről. És nem kérünk a jogállamisági kritériumnak hazudott brüsszeli …

Orbán Viktor: minden életért harcolni fogunk!

2020.11.13. 07:30
A koronavírus-járvány elleni védekezés legújabb intézkedéseiről beszélt pénteki rádióinterjújában a miniszterelnök, aki azt is elmondta: ha Brüsszelben elfogadják a jogállamisággal kapcsolatos …

Orbán Viktor: éjféltől a közterületeken is kötelező a maszkhasználat

2020.11.10. 21:15
Addig kell kitartani, amíg a koronavírus elleni vakcina megérkezik - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az M1 aktuális csatornának adott keddi …

Orbán: december 10-ére 4480 intenzív ágyra lesz szükség

2020.11.06. 07:45
A koronavírus-járvány második hulláma elleni védekezés legfrissebb kormányzati döntéseiről és a brüsszeli jogállamiság-vitákról is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök …

Ezeket a cikkeket olvastad már?