Kirúgták Gothár Pétert a Színház- és Filmművészeti Egyetemről
Az egyetem Gothár Péter szerződését a mai nappal megszüntette.
Blogolj!

Grezsa István: Közmegegyezés kell Trianon igazságtalanságáról

Tusnádfürdő szabadegyetem után mindig érdemes egy indulatoktól, érzelmektől mentes, higgadt nemzetpolitikai mérleget vonni. A blogstar.hu kérésére erre készségesen vállalkozott dr. Grezsa István, a határon túli – elsősorban kárpátaljai – ügyekben igencsak járatos kormánybiztos, aki beszél a pozsonyi csatáról, Trianonról, Lázár János diplomáciai bonyodalmat okozó országzászló avató beszédéről. Blogstar-interjú. 

Kezdjük történelem órával. 1110 éve zajlott a pozsonyi csata – ám egyesek mégis vitatják, hogy volt-e egyáltalán pozsonyi csata.

Csak lenni kellett, ha mi, magyarok itt vagyunk. Az elemi logika ugyanis azt diktálja, hogy a germán birodalom nehezen viselte el az izmosodó Magyar Királyság kezdeményét, ami a pozsonyi csata idejében (907) szóba került. És azért a történeti források elég egyértelműek a pozsonyi csatát illetően: igenis volt. Lehet bizonytalankodni a napjában, de az tény, hogy ott egy olyan katonai győzelmet aratott a bajor seregek fölött a magyar haderő, amely egyrészt kijelölte számunkra is a nagyon sikeres Árpád-ház jövőjét, és a bajorok számára is egyfajta határt húzott kelet felé, a Kárpát-medence nem vált befolyási övezetükké. Maradjunk annyiban: volt.

Ugorjunk az 1110 évről 110-ra. Már csak 3 év választ el minket a trianoni békediktátum centenáriumától. Június 4-e 2010 óta a Nemzeti Összetartozás napja, ugyanakkor sokak lelkében még mindig inkább a gyászé.

A veszteségeket és a gyászt sohasem fogjuk tudni megúszni, túlélni. Ráadásul még a „békeszerződéssel” egy cinikus megjelölést is kapott, ami gyalázat.

Szerződés vagy diktátum?

Egyértelműen diktátum volt. Ha valaki a történelmet akár felületesen is tanulmányozza, akkor pontosan tudja, hogy a szerződő felek sem készültek erre igazán. Voltak ígéretek, de mindenki a háborút akarta megnyerni. Egy háború esetében normális, hogy győzni akar, de azért a kezdetektől fogva a pakliban nem volt benne az Osztrák-Magyar Monarchia, és azon belül célzottan a Magyar Királyság kivégzése. Utána még hozzá gyártották a „népek börtöne” és egyéb mítoszokat, amelyek persze nem voltak igazak.

Az elmúlt száz évben pedig „történelmi igazságtétellé” próbálják átfordítani ezt az egyértelmű diktátumot, ezt a még nemzetközi jogi szempontból is rendkívül szégyenteljes, a háborút lezáró Párizs melletti eseményt, amely – ezt jól tudjuk – megágyazott egy újabb világégésnek. A békének még a nyomait sem tartalmazta, és a stabilitás helyett instabilitást eredményezett.

Akkor joggal búsongunk, gyászolunk.

Mindazonáltal nagyon fontos kérdés az, hogy nem a veszteségek felett kell merengeni. Ha már a pozsonyi csatával kezdtük, akkor sajnos azt is láthatjuk, hogy – finoman szólva is – nem minden volt olyan dicsőséges diadal. A történelmi folyamatok során éppen elégszer voltunk olyan helyzetben, hogy ha csak a veszteségeinkkel foglalkoztunk volna, akkor az el- és felemésztett volna bennünket. Azt gondolom, hogy inkább a tanulságokat kell helyesen levonni, és a magyarok esetében a mindenáron való túlélés képességére kell a hangsúlyt fektetni. Trianon után is – én azt hiszem, hogy nagyon helyesen – ezt ismerte fel a vezető magyar politikai réteg. Abban az adott korban nem lehetett megúszni a  revízió eszméjének túlhangsúlyozását, és a politika középpontjába történő kizárólagos emelését, azonban egy második világháború után – a párizsi békeszerződésekkel megújított trianoni békediktátummal a hátunk mögött – egyértelműen látnunk kell, hogy a XXI. században egészen más hangsúlyokról van szó. Az a páni félelem, hogy itt területi revízióra sor kerülhet, az ma nem reális. Tudomásul kell venni az európai status quo-t, ugyanakkor nem lehet lemondani azokról a jogokról, amelyeket száz esztendővel ezelőtt a diktátumot aláíró felek garantáltak. És amíg ezek a jogok teljes mértékben nem kerülnek biztosításra, addig ez a „békeszerződés” sem kerülhet lezárásra.

Ugyanakkor a térség országgyűlési képviselője a makói országzászló avatáskor mondott egy beszédet, ami kisebb diplomáciai bonyodalmat eredményezett. Lázár János ott úgy fogalmazott, hogy a bocsánatkérés emlékműveit se Párizsban, se a Felvidéken, se Erdélyben nem találjuk.

Lázár miniszter úrnak ez a kifejezése azért okozott diplomáciai bonyodalmat, mert az igazságról ilyen nyíltan kevesen és régóta nem beszéltek. Márpedig „az igazságot is meg lehet szokni” – Tamási Árontól ezt olyan sokszor idézzük. Lázár miniszter úr semmi mást nem mondott, mint azt az egyszerű igazságot, amelyet egy országzászlót avató szónoknak el kell és el lehet mondani.

A centenárium közeledtével egyre több ilyet várhatunk?

Trianon száz éves évfordulójával kapcsolatban ugyanaz a feladata minden utódállamnak és talán nekünk is: mindenki csak a saját szempontjából akarja értékelni Trianont és az elmúlt száz évet, és ezzel mindannyiunknak számot kell vetni. Vagy megpróbálunk akár a már említett Nemzeti Összetartozás napjának mintájára

valamiféle közmegegyezést kovácsolni ebben a kérdésben itt, a Kárpát-medencében, ami nem lehet más, mint hogy ez igazságtalanság volt. Nyilván, hogy ennek következtében – amit eddig számtalan alkalommal hangsúlyoztunk – Magyarország tudomásul veszi a kialakított tényeket, az utódállamok pedig biztosítják mindazokat az egyéni és közösségi jogokat, amiket a területért, a földért és a vagyonért cserébe megítéltek. 

Azért az elmúlt hetekben, még Tusványos előtt Kövér házelnök úr is is elég sarkosan és keményen fogalmazott a felvidéki Martoson a nemzeti megmaradás kérdésében. Ezt Ön miként élte meg a helyszínen? Akkora botrány volt belőle, mint amekkorát a sajtó generált utána?

Nem. A sajtó mindenből botrányt akar generálni, amiből rövid távú aktuálpolitikai hasznot remél – itt egyáltalán nem erről volt szó. Azért – akár a makói országzászlós beszédre utalva, akár a felvidéki házelnöki megszólalás értékelésekor – a fogadó környezetet se felejtsük el. Azok, akik ezt a száz évet családilag megélték, azoknak van egy történelmük és családi történetük, ők egészen máshogy gondolkodnak arról, mint akik a jó szerencse folytán a határnak az innenső oldalára vetődtek. Mondjuk a Felvidék esetében, ahol minden elveszett az utolsó négyzetméter földtől, az utolsó kuporgatott vagyonkáig, bármilyen tulajdonig. Minden tulajdonuktól megfosztott közösségekről van szó.

De Kárpátalján már a hatodik országban élnek a magyarok, és minden rezsimváltás lenullázta őket és onnan kellett felépíteni magukat csak az elmúlt száz évben. Vagy nyugodtan mondhatnám a Jugoszlávia felbomlásával járó szörnyűségeket, amikor a horvát és a szerb oldalon egymást lőtték adott esetben a magyar kényszer-besorozott katonák.

De ugyanakkor azt is mondhatnám, hogy Erdélyben negyedére esett a magyarok aránya, ahhoz képest, amikor Románia megkapta Erdélyt. Olyan veszteségeket szenvedtünk, amelyeket tudomásul kell venniük a szomszédainknak is, mint ahogy azt is, hogy mi is tisztában vagyunk ezekkel. A kérdés az, hogy mi milyen következtetéseket vonunk le ebből. Én azt hiszem, hogy az egyén- és közösségi jogok biztosítása mellett a mai európai és világpolitikai helyzetben elodázhatatlan a kárpát-medencei népek megbékélése. Az élharcosa ennek a programnak a végrehajtásában Magyarország.

https://aktualis.blogstar.hu/./pages/aktualis/contents/blog/40758/pics/lead_800x600.jpg
Dr. Grezsa István,Erdély,Felvidék,Interjú,Kárpátalja,Kövér László,Lázár János,Trianon
 

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Kövér: mindig az ősök sírjai avatják az országot hazává

2019.11.15. 17:35
Mi, magyarok, hiszünk abban, hogy mindig az ősök sírjai avatják az országot hazává - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti …

Drákói szigor: a parlamentben nincs helye ocsmányságnak, rendbontásnak!

2019.11.13. 18:35
Megelégelték a kormánypártok az ellenzéki képviselők folyamatos cirkuszolását, balhézását, botránypolitizálását. Hadházy, Tordai és társaik …

Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt

2019.10.23. 09:55
Orbán Viktor miniszterelnök este a Zeneakadémián mond ünnepi beszédet.

Kényszerleszállás Varsóban: rosszul lett Kövér László!

2019.09.24. 20:10
Varsóban hajtott végre kényszerleszállást a szlovák kormány Pozsonyba tartó különgépe, miután Kövér László rosszul lett a fedélzeten.

Szijjártó Péter: Európa-bajnok a gazdasági növekedésünk

2019.09.21. 09:30
Bevándorlásellenes és bevándorláspárti, alkalmas és alkalmatlan jelöltek között kell dönteni az önkormányzati választáson – foglalta össze október 13-a tétjét a …

Tőke Ervin: Romániában rendszerszintű a magyargyűlölet

2019.08.29. 13:15
Kormányválság van Romániában, hiszen az államfő nem fogadta el Viorica Dancila miniszterelnök kormányátalakítási javaslatát. Közben államfő-választás előtt is áll az …

Máté Roland: csonkán is lehet teljes értékű életet élni

2019.08.17. 09:50
A Promenad.hu fél évvel ezelőtt a hét embereként mutatta be Máté Rolandot. A sokak számára ismert és közkedvelt szerkesztő-riporter akkoriban kerekesszékben ülve mesélt …

Grezsa István elindul Hódmezővásárhely polgármesteri címéért

2019.07.08. 15:35
Önálló jelöltként harcba száll Grezsa István Hódmezővásárhely polgármesterségéért. Az önkormányzati képviselő, miniszteri biztos ezt ma délután …

Orbán Trianonról: a sebeket gyógyítja az idő, de az amputációt nem

2019.06.04. 15:10
A magyarság gazdasági, kulturális és katonai erője napról napra látványosan gyarapodik, és mindezt a közép-európai népek összefogására használjuk – …

Grezsa István: Határozott meggyőződésem, hogy a 21. század a magyaroké lesz!

2019.06.04. 06:00
Közép-Kelet-Európa fordulóponthoz érkezett: véget kell érnie annak a több évszázados gyakorlatnak, hogy nemzeteit politikai háttéralkuk …

Ezeket a cikkeket olvastad már?