Blogolj!

Koji László: Nem kamarai forradalmár, hanem vállalkozó vagyok

Kiemelten fontosnak tartja Koji László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnöke, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke, hogy a cégvezetők, a vállalkozók hasznos és érdemi információkat kapjanak a BKIK-tól. Elmondása szerint a kamara szerepe fontos a cégek életében, de csak olyan információkat szabad küldeni a vállalkozásoknak, amelyek valóban segítik a fejlődésüket. Szólt arról, hogy miért hangosabbak a budapesti cégek, mint a vidékiek. Blogstar-interjú. 

Vágjunk a közepébe: egy kis, vagy egy közepes méretű vállalkozás vezetője általában a háta közepére sem kívánja a kamarát, hiszen csak annyit tud róla, hogy évente ötezer forint díjat kell fizetnie a tagságért.

Teljesen normális reakciónak tartom azt, hogy a cégek egy része nem szívesen fizeti ki ezt az adók módjára behajtható összeget, mert nem látja, hogy mit kap a pénzéért. Ráadásul a fővárosi vállalkozók háromszor olyan öntudatosak, mint a vidékiek. 

Ez miben nyilvánul meg?

Hangosabbak, ha tiltakoznak, vagy ha sikert érnek el és akkor is, ha olyan információkat kapnak, amelyekre valójában nincs szükségük. Emellett zaklatottabbak, felfokozottabbak, ingerültebbek is. Ennél fogva

a kamarában is sokkal testreszabottabbnak és figyelmesebbnek kell lenni a vállalkozókkal szemben, mint vidéken. Ezeknél a cégeknél sokkal több a fáradt értelmiségi, hiszen gyorsabb az életritmus. Ingerlékenyebbek és sokkal inkább igénylik a törődést, de a kamarai rendszertől az utóbbi tizenöt évben nem kaptak elég figyelmet.

Nem azért, mert nem dolgozott ezen a BKIK, hanem azért, mert nagy a feladat és igényes ez a közeg. Eddig például azt sem mondtuk el a vállalkozóknak, hogy ha befizetik az ötezer forintot, akkor beleszólhatnak abba, hogy mire költsük el.

És mit szeretnének a cégek?

A törvény kijelöli a köztestületi feladatunkat, így csak ezen belül van mozgásterünk. Előírás, hogy milyen piaci információkat, képzési lehetőségeket és képviseletet kell adnunk. Csak ez ugye általános megfogalmazás és mást vár egy építőiparos, egy kereskedő, vagy éppen egy gépiparos.

Mit várnak az építőiparban a pénzükért?

Az iskolarendszerű és a felnőtt képzésben több és testreszabott szolgáltatást kérnek. Ez a pályaorientációval indul és a nyugdíj melletti foglalkoztathatósággal végződik. Olyan információkkal kell ellátni a cégeket, amelyekre szükségük van. Persze

a vállalkozások sem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy eljussanak hozzájuk a hírek, sajnos nem egy alkalommal szembesülünk azzal, hogy hiába keresünk egy vállalkozást, már régen megváltozott az elérhetősége.

Ráadásul olyan sokan akarnak szolgáltatást nyújtani a cégeknek, hogy azok már leginkább információ elhárításban vannak.

Ön egy korábbi nyilatkozatában azt mondta, hogy az építőipar nagy problémája a szakemberhiány és a képzés elmaradása. Mit tud tenni ebben a kérdésben a kamara?

Nagyon nehéz kérdés, de ezzel kiemelten kell foglalkozni, hiszen Budapesten és az agglomerációban ez hatványozottan nagyobb probléma, mint vidéken. Elaprózott a fővárosi iskolarendszer, koncentráltabbnak kellene lennie és fel kell hívni a vállalkozók figyelmét arra, hogy ez nem is lesz jobb.

Munkaerőhiány és – szintén Önt idézve - elmaradás van a budapesti építkezésekkel kapcsolatban. Így nem érik utol magukat...

Az építőipar az elmúlt esztendőkben elbocsátott 80 ezer alkalmazottat, 8-9 éven keresztül nem hajtott végre beruházást, emellett pedig alacsony áron dolgozott, három százalékos árbevételt eredményező jövedelmezőséggel. A dolgoknak ki kell egyenlítődnie. Ami nem épült meg az említett időszakban – nem készült el 200 ezer lakás és nem újítottunk fel 1 millió lakást –, azt nem lehet bepótolni egyik pillanatról a másikra. Nincs még egy olyan ágazat, amelyben előfordul, hogy 2014–2015-ben két év alatt 12 százalékkal növelte a teljesítményét, míg 2016-ban 18,8-al csökkentette, és 2017-ben 25 százalékos növekedési elvárást támasztanak vele szemben.

Hektikusnak tűnik.

Az is, és ezt egyedül az építőipar viseli, más ágazat nem. Nekünk, Budapesten, beruházások kellenek, hogy hatékonyabban tudjunk dolgozni. Ehhez más területen vissza nem térítendő támogatások voltak. Mi nem állhattunk sorba, mert nem volt piacunk és nem tudtuk mire pályázzunk, most meg - amikor két-három évet előre látunk - nincs ilyen lehetőség. A budapesti kamarának élére kell annak állnia, hogy ennek az ágazatnak is legyen lehetősége vissza nem térítendő támogatásra pályázni. 

Ezt meg tudják oldani?

Nem, de nem is ez a dolgunk, nekünk jelezni kell - ez az ami elvárható. Ez egy Budapest-specifikus ügy, hiszen van olyan vidéki vállalkozó, aki arra panaszkodik, hogy egy ház sem épül a környékén. Ráadásul olyan társadalmi hangulat alakul ki néha az építőipar körül a fővárosban, ami országosan nem jellemző.

A kamarának ezeket az ügyeket a helyére kell tennie. Be kell tudni mutatni a vállalkozók problémáit és azon vagyunk, hogy a kamarának legyen olyan programja, ami a helyére tesz mindent.

Visszatérve az elejére: azért is adja a vállalkozó az 5000 forintját, hogy képviseljék, ha ezzel nincs megelégedve a cég, akkor lecserélheti a BKIK vezetőit. Én is egy vállalkozó vagyok, nem kamarai forradalmár. Azt próbálom elhitetni a társaimmal, hogy az önkormányzatiság ezen formájának lehet ereje.

Az építőiparral kapcsolatban sokaknak két fogalom ugrik be: körbetartozás és feketemunka. A kamara tudja javítani az ágazatról kialakult képet?

Ez – is - a feladatunk, mindenképpen. A jó példákat be tudjuk mutatni, a jó vállalkozókat ajánlhatjuk. A legjobb szakemberekből szakértői kört hozhatunk létre. Ez az ipari tagozaton belül már el is indult, vagyis ebben a témában van szakértő, aki teljesen ingyen segít a vállalkozóknak és a lakosságnak. Keveset beszélünk a kamara pozitív munkájáról, pedig ezzel lehet elérni azt, hogy legalább megismerkedjenek a testülettel a cégek. Az, hogy ki sem próbálom, csak tagadom, lefitymálom, az egy magyar szokás, amit nagyon nehéz legyőzni.

Ha építési vállalkozóként megszorulok, mert nincs megrendelésem, akkor ilyen ügyben is kaphatok segítséget a kamarától?

Ugyan valamennyi van, de lehetne még több információnk is arról, hogy miként alakul a budapesti piac. Ez alapján meg tudjuk mondani, hogy a vállalkozó merre orientálódjon. Dolgozni azonban senki helyett sem tudunk. Nyilvánvaló egyébként, hogy fejlődnünk kell, mégpedig a vállalkozók igényeinek megfelelően.

Sok támadást kapott korábban a kamara. Mit lehet ezekből tanulni?

Ezeket komolyan kell venni,

a kritikától nem szabad megsértődni. Ki kell értékelni és azon kell gondolkodni, hogy lehet-e változtatni. Aki már annyi energiát szán a kamarára, hogy kritikával illeti, azzal párbeszédet kell folytatni. Sajnos nem kommunikáltunk azokkal, akik valós észrevételeket fogalmaztak meg. Ez pedig rossz üzenet volt, hiszen a cégvezető azt gondolhatta, hogy a véleménye sem érdekli a kamarát.

Pedig a kamara felnőttképzésre és vizsgáztatásra is akkreditált képzőhely, de eddig nem tudtuk ezt az információt eljuttatni a fővárosi cégekhez. Sok olyan budapesti vállalkozás van, amelyet olyan vezető irányít, aki ezt sosem tanulta, így rendszerszerűen nem ismeri a különböző területeket. Ebben próbálunk segíteni. Sok dologban kell tovább képeznie magát a vállalkozóknak, hogy mást ne mondjak, botrányos gyorsasággal változnak a jogszabályok, ezt kevesen tudják követni. A legfontosabb, testreszabott információkra azért minden cégvezető kíváncsi. Ha mondjuk az építőipari jogszabályok változásáról van szó, akkor a kamarában lévő érintett cégeket kell erről tájékoztatni, a kereskedőkre vonatkozókról pedig őket. Most van egyfajta teljesítési kényszer a jószándékú kollegák részéről, aminek eredményeként hetente küldenek ki megkereséseket a vállalkozásoknak, de ebben van olyan is, ami a címzett számára nem hasznos és egy idő után letiltják a kamarai üzeneteket. A mai világban, ha a szolgáltatni akarunk, akkor személyre szabottan kell megkeresni a vállalkozókat.

És mindezt ugye, ahogy kezdtük, évente ötezer forintért.

Igen, és ezekből az ötezer forintokból az adatbázisainkat is frissíteni kell, hogy valóban el tudjuk juttatni az információinkat a cégekhez.

https://aktualis.blogstar.hu/./pages/aktualis/contents/blog/43503/pics/lead_800x600.jpg
BKIK,építőipar,feketemunka,Interjú,Koji László,körbetartozás
 

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Szijjártó Péter: Európa-bajnok a gazdasági növekedésünk

2019.09.21. 09:30
Bevándorlásellenes és bevándorláspárti, alkalmas és alkalmatlan jelöltek között kell dönteni az önkormányzati választáson – foglalta össze október 13-a tétjét a …

Tőke Ervin: Romániában rendszerszintű a magyargyűlölet

2019.08.29. 13:15
Kormányválság van Romániában, hiszen az államfő nem fogadta el Viorica Dancila miniszterelnök kormányátalakítási javaslatát. Közben államfő-választás előtt is áll az …

Máté Roland: csonkán is lehet teljes értékű életet élni

2019.08.17. 09:50
A Promenad.hu fél évvel ezelőtt a hét embereként mutatta be Máté Rolandot. A sokak számára ismert és közkedvelt szerkesztő-riporter akkoriban kerekesszékben ülve mesélt …

Balla Ákos: Elengedhetetlen az állami bérlakásprogram

2019.05.21. 07:00
Az ingatlanszakma, az építőipar szereplői egyöntetűen és határozottan sürgetik az állami szerepvállalást: a bérlakásprogram ugyanis szociális alapon segíthet a rászorulóknak, …

Lázár János: a magyarság az erős nemzetállamokban érdekelt

2019.05.20. 08:00
A május 26-i EP-választás sorsdöntő jelentőségű, hiszen irányt mutat Európának – véli Lázár János. Az országgyűlési képviselő szerin a liberális mainstream …

Balla Ákos: Az lenne az egészséges, ha évi 43 ezer új lakás épülne

2019.05.18. 09:00
Tudatos tervezésre van szükség ahhoz, hogy a következő időszakban is fennmaradjon, sőt, lehetőség szerint erősödjön a magyar lakáspiac elmúlt években …

Quitt László: Ne menjen erdésznek, aki ki sem akar menni a házból

2019.04.20. 11:15
A felnőtté válás talán egyik legmeghatározóbb mérföldköve a megfelelő továbbtanulási irány kiválasztása. Ebben a nehéz döntésben komoly segítséget …

Megnyílt a 38. Construma építőipari szakkiállítás

2019.04.03. 17:25
Megnyílt a 38. Construma építőipari és otthonteremtési szakkiállítás szerdán Budapesten, a Hungexpo vásárközpontban 20 ország közel 550 kiállítója mutatkozik be április 3-7. …

Hónap végéig kell befizetni a kamarai hozzájárulásokat

2019.03.26. 08:50
A kötelezettségüket nem teljesítő vállalkozásoknak március 31-ig kell megfizetniük a kamarai hozzájárulást, valamint az előző évekből származó tartozások rendezésére is …

Új elnököt választott a BKIK 72. Küldöttgyűlése

2019.02.13. 14:00
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2019. február 13-i Küldöttgyűlésén Nagy Elek ügyvezető általános alelnököt választotta a BKIK elnökének a soron következő tisztújításig.

Ezeket a cikkeket olvastad már?