Blogolj!

Palkovics: A magyar tanár ma is azt tanít, amit szeretne

Az oktatási államtitkár szerint túlértékelik az alaptantervet, gyakorlatilag már most akár 60 százalékkal eltérhet egy pedagógus a központi elképzelésektől. Más módon is segítenék a tanárokat, az eddigieknél rendszeresebb továbbképzésekkel, korszerű eszközökkel, szélessávú internettel látják el őket. A diákok sem maradnak ki: már szeptembertől kísérletképpen 30 ezer ötödikes kap tabletet tankönyv helyett.  Kiderült az is, hogy hány magyar cég panaszkodik a PISA-eredményekhez kapcsolódó kreativitás hiány miatt (eláruljuk előre: egy sem), s azt sem tagadta, van, amit követne Izrael példájában (ezt pedig keresse meg a tisztelt olvasó). Interjúnk.


A világ változásaihoz alkalmazkodó felnőtté tenné a magyar iskola a gyermeket

- Tavaly ismertük meg a legfrissebb PISA-felmérés adatait. Az eredmények romlottak a három évvel korábbihoz képest. Milyen válaszlépéseket tesz az oktatáspolitika?

- Valóban romlott a magyar diákok eredménye a szövegértés, a matematika és a természettudomány területén. A PISA az alkalmazott tudást méri, ebben a poroszos oktatási rendszer nem annyira jó. Léteznek más tesztek is, a természettudományi és a matematikai tudást felmérő TIMSS-nél a magyar diákok a legelső negyedben szerepelnek. Itt azonban a tantervben leírt tudást kérik számon, aminek átadásban viszonylag jó a magyar oktatás.

Hozzátenném, nem hallottam vállalatokat panaszkodni azért, mert a munkatársaik a PISA-tesztek eredményei miatt nem elég kreatívak. A Knorr-Bremsénél dolgozó fejlesztőmérnökök tudási szintje sem alacsonyabb, sőt inkább magasabb, japán mérnökökénél, pedig a szigetországbeli gyerekek jobb eredményeket érnek el a PISA-n.  

Egy dolog biztos, hogy ha a lexikális tudást túlsúlyozzuk, annak ez lesz az egyik következménye. Meg kell találnunk azt, hogy miként tudjuk a tudást és az alkalmazhatóságot összehangolni.  Az új Nemzeti Alaptantervben már megjelenik irányként a jelenségalapú oktatás. Ugyanis, aki azt állítja, hogy a matematikát, a fizikát nem kell megtanulni, az butaságot beszél. Az azonban nem mindegy, hogy miként mutatjuk be. A jelenségalapú oktatás robusztusabbá teszi a tudásukat, képességeiket, hiszen nem tudjuk pontosan, hogy mire készítjük fel őket, mert mai technikai fejlődés idején 12 év alatt rengeteg dolog változik. El kell hitetnünk a gyerekkel az iskolában, hogy ő képes dolgokat megtanulni, tudja ezeket alkalmazni, s élete során ezt a folyamatot máskor is meg tudja ismételni.

Kézírás és tablet

- A világ változik, a pedagógusok viszont évtizedekig maradnak. Mit lehet tenni azért, hogy az 1979 óta tanító Kati néni tudása naprakész legyen a gyulafirátóti iskolában?

- Sajnos a magyar oktatási rendszer a tanártovábbképzést „elslamposkodta”: hét év alatt 120 óra erre nagyon kevés. Ha megnézzük a sikeres oktatási rendszereket Szingapúrtól Finnországig, akkor látjuk, hogy évi 80 óta továbbképzés kötelező, mert a világ változásait muszáj valamilyen formában követniük. A magyar tanárok szándéka megvan, s változtatatunk a jelenlegi helyzeten, átalakítjuk a rendszert. Ez elsősorban a módszertant érinti, megkönnyítve egy-egy téma megközelítését.

- Milyen eszközfejlesztéssel segítik az oktatási célok elérését?

- A technikai fejlődés következtében a jelenségeket meg lehet mutatni akár fizikailag, akár számítógépen. Ez utóbbi olyan eszközt ad a kezünkbe, amelynek köszönhetően digitális platformon bonyolultabb dolgokat is ábázolhatunk.

Magyarország egy unikális digitális fejlesztési programmal rendelkezik, amelynek fontos elemei közé tartozik, hogy az iskola kapujától legyen szélessávú internet, a tanárok modern eszközöket – a számítógépen kívül szimulációt, animációt, e-learninget, digitális tananyagot – használhassanak. Egy pilot program is indul: 30 ezer ötödikes kap tankönyv helyett táblagépet. A tablet nemcsak a könyvet helyettesíti, hanem képes lesz kommunikálni az interaktív táblával. Ennél fiatalabb korban nem kívántuk bevezetni, mert a szakértők szerint a kézzel írásnak is megvan a szerepe az életünkben, ugyanis a nyomogatás rengeteg motorikus képességet nem fejleszt.

 Nem leskelődik az ajtón át sem az igazgató, sem az államtitkár

- Rétvári Bence államtitkár hívta fel a figyelmet a Parlamentben: az iskolák szabadságát erősíti, hogy 10-ről 20 százalékra nőtt az az arány az új Nemzeti Alaptantervben (NAT), amellyel az intézmény eltérhet a kerettantervtől. Növekedik ezzel a tanárok szabadsága?

- Az amerikai filmekben mindig van egy jelenet, ahol az igazgató az ajtón lévő ablakon benéz a tanterembe. A magyar iskolákban az ajtók nem ilyenek. Nem megy oda és figyeli meg a tanítást az igazgató, a tankerületi vezető, vagy éppen az államtitkár.

A NAT-ot rendszeresen túlértékelik, ez csak folyamatleírás. A pedagógus valójában már most is azt tanít, amit akar, a 90 és 10 százalékos arány gyakorlatilag nem létezik. Tavaly egy rendeletmódosításban leírtuk, a kerettantervtől eltérhet akár 60 százalékkal is a tanár, a pedagógusra bízzuk a súlyozást. Bízom benne, hogy ezzel a lehetőséggel a tanárkollégák élnek. 

Lehetőségek a lézerfizika területén

- Az oktatási ügyek mellett mással is foglalkozik, a szegedi ELI Science Park projekt oktatási, kutatási és gazdaságfejlesztési koncepciójának kialakításáért felelős kormánybiztos. Olvashattuk, izraeli vezetőkkel is tárgyalt az új technológiákról.

- Sokfelé tárgyalok, mert a szegedi lézerközpont kihasználtsága nagyon fontos kérdés.  Magyarország, a magyar lézerfizika olyan lehetőséget kapott, amellyel muszáj élnünk. Ez akkor működik jól, ha a világ különböző tájairól sokan igénybe veszik: részben más területekről, az iparból, a kutatóintézetekből kell találni embereket. A kihasználtság mellett fontos, hogy olyan emberek jelennek meg, akikre jól tud építeni az egyetem, az ELI és a lézerközpont köré épülő tudományos ipari park.

Tárgyaltunk a németországi Max Planck Intézettel, Cambridge-gyel, iráni egyetemekkel. Izraellel Netanjahu miniszterelnök budapesti látogatása óta az együttműködési ügyek felgyorsultak. A közel-keleti ország jó példa lehet nekünk is. Ott nem a multinacionális cégek dominálnak, hanem nemzetiek – ezt a mintát mi is követhetnénk. Az egyik megoldás az lehetne, hogy az egyetemet frissen elvégzett fiatalok vállalkozási kedvét támogatni kellene.

Nem temeti a belsőégésű motort

- Ön felel kormánybiztosként két másik ügyért is, a vezető nélküli, valamint az elektromos hajtású járművek fejlesztésében és gyártásában való magyar részvétel koordinálásáért. Mi várható a villanyautók területén a jövőben?

- Az autó meghajtástól függetlenül autó marad. Meggyőződésem, a belsőégésű motorok még készülnek hosszú ideig. Maximum nem ezen a módon kerül be az autóba. Példának okáért megemlíthető, hogy egy soros hibridben lehet belsőégésű motor range extenderként (hatótávnövelőként– szerk), ahol állandó terheléssel megy, így csökken a nitrogén-oxid kibocsátása. Ezen kívül a belsőégésű motorban van egy sor optimális lehetőség, míg a villanymotorokat már jól ismerjük, nem várunk lényegi áttörést. Az akkumulátoroknál maradt még tennivaló, a mostani technológia nem versenyképes, itt valaminek történnie kell. Azonban a legnagyobb autógyártók becslései szerint 2035-re is csupán hat-hét százalék lesz a tisztán elektromos autók aránya.

- Milyen szerepünk lehet a villanyautógyártásban?

- Több akkumulátorgyártó és –fejlesztő cég van már Magyarországon. 2003-ban a szegedi egyetemen kezdtünk el olyan akkumulátorfejlesztési projekteket, amely még most is különlegesnek számít, mert nem egyszerű feladat ezzel foglalkozni. Az akkumulátor kémiai alapú szerkezet, nagyon nehéz megállapítani az „egészségi”, a töltöttségi állapotát – igazi kihívás.

 A hibridautó elterjedését az ára akadályozza elsősorban

- Mikor lesz a „mi autónk” egy hibridjármű?

- Az Audi A3-nak lesz elektromos változata, a Suzuki és a Mercedes is erőteljesen fog megjelenni ezen a piacon. Nem tudom, hogy ezeket hol fogják gyártani, de valószínűleg a magyarországi gyárakból kikerülő típusok között lesz ilyen.

- S mikor lesz a „mi autónk” az átlag magyar polgár járműve? Amikor az új autó vásárlása előtt a Dacia, a Suzuki mellé bekerül alternatívaként egy hibrid mint népautó?

- A hibridautó elterjedésének nem a technológia, gyártás az akadálya, hanem az ár. Másrészt ezt az autót fel kell tölteni. Nehéz megjósolni, hogy mikorra várható változás. A magyar kormányon nem múlik, komoly támogatást ad az elektromos autókra és a szükséges infrastruktúrára. Ha kellően megközelíti egy hibridautó ára a belsőégésű változatét, akkor már lehet számolni, hogy melyiket olcsóbb üzemeltetni. A hibridjárműveket pedig jó vezetni, a villamos gépnek alacsony fordulatszámon nagy nyomatéka van, jól gyorsul…

https://aktualis.blogstar.hu/./pages/aktualis/contents/blog/45211/pics/lead_800x600.jpg
ELI,felsőoktatás,Interjú,oktatás,Palkovics László
 

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Megtartják az érettségiket május 4-én

2020.04.24. 15:50
Jelenleg nem látok indokot arra, hogy az érettségit elhalasszuk, maximális egészségvédelmi intézkedések mellett ezért május 4-től megtartják az írásbeli érettségiket - jelentette be egy videóban Maruzsa …

Palkovics: az állam 3 hónapig 70 százalékban átvállalja a munkabéreket

2020.04.07. 15:35
A kormány döntésének értelmében nyelvvizsga nélkül is megkapják a hallgatók a diplomájukat.

Pár nap még kell, hogy az iskolák át tudjanak állni a digitális munkarendre

2020.03.16. 10:00
Pár nap kell az iskolákban a digitális munkarendre való átálláshoz, de utána látni fogjuk, milyen színes oktatási gyakorlat alakul majd ki …

A köztévé oktatási tartalmakkal fogja segíteni az otthon maradt diákokat

2020.03.15. 15:30
A koronavírus-járvány megfékezésére hozott intézkedésekkel összhangban, segítve az otthon tanuló diákok munkáját a közmédia számos oktatási …

Orbán Viktor - bezárják hétfőtől az iskolákat

2020.03.13. 21:40
Orbán Viktor bejelentette: bezárják az általános iskolákat március 16-tól kezdve. Tantermen kívüli digitális munkarend lesz, a tanulók nem mehetnek be az iskolába.

Budapestre költözhet az egész Pázmány

2020.03.05. 07:55
Egy, a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat szerint új, józsefvárosi (Palotanagyed) épületeket kapna a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a magyar államtól, cserébe az állam pedig ingyen megkapja az …

Kiss-B. Atilla: Még nincs vége az átalakításnak, de az irány jó

2020.03.03. 18:15
Egy éve van hivatalban a Budapesti Operettszínház főigazgatója, az ismert és népszerű Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Kiss-B. Atilla. …

Izsák Balázs: Székelyföld az egész magyarság támogatását megérdemli

2020.02.24. 07:00
A Székely Nemzeti Tanács a nemzeti régiók védelmét célzó európai polgári kezdeményezése olyan ügy, mely nem oszthatja meg a magyarságot, melyben …

Kovács Attila: a bolsevizmus örökösei ma is köztünk élnek és rombolnak

2020.02.20. 11:00
A Kádár-korszakban intézményesült kontraszelekció, valamint a hatalmi beágyazódások árnyéka ma is sok helyütt tetten érhető. A kultúrában …

Navracsics Tibor: Egy választás veszteségeiben sűrítődnek a korábbi egyoldalúságok és mulasztások

2020.01.22. 07:15
Navracsics Tibor hazatért. Az Európai Bizottságban 2014 és 2019 között egyebek mellett …

Ezeket a cikkeket olvastad már?