Blogolj!

Cseresnyés Péter: Foglalkoztatásban az EU-átlag fölött vagyunk

Látványosan csökkent a munkanélküliség Magyarországon 2010 óta, miközben a foglalkoztatás a különböző kormányzati intézkedések következtében fokozatosan nő – hangsúlyozta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakállamtitkára portálunknak adott interjújában. Hozzátette, a foglalkoztatás tekintetében már az uniós átlag fölött vagyunk. Szólt arról is, hogy az élet visszaigazolta a szakképzés piacközpontú átalakítását. Blogstar-interjú  

2010-ben még 12 százalékos volt a munkanélküliség, ma pedig több területen munkaerőhiánnyal kell szembenézni. Mi idézte elő ezt a helyzetet?

Valóban bizonyos szakmákban és térségben már munkaerőhiányról beszélhetünk, de ez a helyzet mindig kellemesebb, mint 2010-ben, amikor a nagyarányú munkanélküliséggel kellett megküzdenünk. A tapasztalatok szerint – más-más intézkedések miatt – szomszédainkéhoz vagy éppen a nyugat-európai keresetekhez viszonyítva sokkal jobban emelkednek Magyarországon a bérek. Az átlagfizetés ma mintegy harmadával ér többet reálértékben mint 2010-ben,ezzel szemben a szocialista-liberális kormányok alatt alig emelkedtek a reálbérek. A béremelkedés következménye pedig a javuló foglalkoztatás. 2010-ben 3,7 millió ember dolgozott Magyarországon, a munkanélküliség – ahogy említette ­– 12 százalék körül volt,

míg napjainkban közelítünk a 4,5 millió foglalkoztatott felé. A munkanélküliség 3,8 százalékos, ami a negyedik legalacsonyabb jelenleg az Európai Unióban.

Ha már Unió, akkor mondjuk el: foglalkoztatásban az EU-átlag fölött vagyunk és közelítünk ahhoz az uniós célhoz, hogy egy bizonyos korcsoporton belül 75 százalékos legyen. Ettől mi 3-3,5 százalékkal vagyunk elmaradva, az EU átlaga ennél rosszabb.

Erre mondják a fanyalgók, hogy a közmunka miatt…

Igen, de nincs igazuk! A foglalkoztatotti létszámnövekedés jelentős részét a versenyszféra növekménye adja. 2010-hez képest több mint 570 ezer emberrel dolgoznak többen a versenyszférában, ezen belül például a termelésben vagy a szolgáltatásban.

Minek köszönhető ez a nagyarányú előrelépés?

Elsősorban annak a gazdaságpolitikának, illetve azoknak a kormányzati intézkedéseknek, amelyeket 2010 után alakítottunk ki, s amelyek már a bérek emelkedésével következetesen számoltak. De említhetném a Munkahelyvédelmi Akció programot, az Ifjúsági garanciát vagy a munkahelyteremtő programokat is, amik nagyban hozzájárultak a piaci szféra növekedéséhez.

A szakmunkások iránt ugrott meg elsősorban a kereslet, miközben – kormányzati döntés révén – a szakképzés a közoktatástól a nemzetgazdasági tárca felügyelete alá került.

Igen, mert a szakképzés egy speciális terület. Tény, hogy a szakképző iskolákon belül az általános műveltséget is meg kell szerezni. Az új irányítás bevált, az elmúlt időszakban jobban alkalmazkodott a szakképzés a piaci igényekhez. Az elméleti tudás megszerzése mellett nagyobb figyelmet fordítunk arra, hogy lehetőség szerint minél több időt munkahelyi körülmények között töltsenek el a fiatalok.

Ez a klasszikus duális képzés, ami Nyugaton nagyon sikeres.

Így van. Ez egyébként nálunk a 90-es évek előtti időszakban hasonlóképpen működött. Most ezt kell hozzáigazítani a XXI. század igényeihez. Ez azt jelenti, hogy az elméleti ismeretek megszerzésével együtt az élethosszig tartó tanulás igényére készítsük föl a fiatalokat. Olyan alapkészségeket is elsajátíttatva velük, amelyekre építkezve később önállóan is tudjanak újabb és újabb ismereteket megszerezni.

Például?

Az informatika a következő időszakban egyre jobban meghatározóvá fog válni az életünkben. E nélkül egyre nehezebb valakinek a szaktudását is eladni a piacon. Az informatika révén könnyebben lehet elsajátítani például az új technológiákat, az új technikai eszközök használatát is. Hiszen a következő időszaknak az lesz a jellemzője, hogy a cégek a hatékonyság növelése érdekében honosítják ezeket, amelyek alkalmazását a hagyományos ismeretekkel már nem lehet megoldani. Ehhez szükséges feltétlenül az új készségek, az új ismeretek megszerzése. A diákoknak úgy kell kikerülni a szakképzésből, hogy az általános műveltség megszerzése mellett egy szakmát is elsajátítsanak.

A felnőttképzésben viszont erőteljes lehet a keresletvezérelt oktatás megszervezése, hogy egy adott szakma bizonyos részét hamar el lehessen sajátítani – például ívhegesztés – s így mielőbb munkába lehessen állni az ilyen ismereteket igénylő munkahelyen.

Itt azt szeretnénk elérni, hogy akik már szakmával rendelkeznek, de adott munkahelyen bizonyos részszakmai ismeretekre van szükség, akkor gyorsított képzés keretében egy-egy szakma egy bizonyos modulját el tudják sajátítani. Ezzel akár egy új szakmát is meg lehet tanulni. A hegesztő példa azért jó, mert ahhoz, hogy valaki megkapja az OKJ-s bizonyítványt, sokféle hegesztési típust meg kell, hogy tanuljon. De lehet olyan cég is, amelynél nem kell a teljes szakmát megtanulni, mert adott helyen például csak a lágy- vagy az ívhegesztésre van szükség, s akkor csak ezen modulokra kap bizonyítványt. Szükség esetén azonban bármikor kiegészítheti tudását és megszerezheti a teljes OKJ-s hegesztőképesítést.

A tudósok egy része az MTA-nál azt mondja, hogy a szakképzés mostani formája a gimnáziumi oktatás elleni merényletként is felfogható.

Erről szó sincs, senki nem csökkentette le a tanulási időt. A szakmunkásbizonyítványt eddig is három év alatt lehetett megszerezni a korábbi szakiskolákban ugyanúgy, mint a helyükbe lépő szakközépiskolákban.

A szakgimnáziumok négyéves képzés után érettségit adnak, lehetőséget biztosítva egy szakma elsajátítására is.

Abban az esetben, ha valaki így leérettségizik, akkor később technikusi minősítést érhet el. Ezzel magasabb elméleti és gyakorlati tudást adunk, mint amit a hároméves szakmunkásképzőben lehet megszerezni. Ma is működik tehát a hároméves, OKJ-s szakmát adó iskola és a szakgimnáziumi képzés is, amelyben a négy év alatt érettségit és szakmát is lehet szerezni.

A kritika éppen azt nehezményezte, hogy a szabad órakeret bizonyos természettudományos tárgyak rovására alakult ki.

A MTA álláspontjának szakmai tartalmát természetesen a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal is kész megvizsgálni. Ami a szakképzési rendszert illeti, határozott álláspontunk, hogy a fiatalok számára olyan szakmák tanulására kell lehetőséget biztosítani, amelyekből később megélhetnek és előreléphetnek az érintettek.  

Fotó: MTI

A kritikai hangok ellenére az átalakított képzésirányítás helyességét a Magyarországon működő külföldi tulajdonú nagyvállalatok egyértelműen visszaigazolják.

Így van, és segíti őket több olyan pályázat is, amely a belső képzést támogatja. Európai Uniós forrásból, pályázat keretében, saját dolgozóknak igénybe vehetők azok a keretek, amelyek kimondottan a készség vagy szakirányú tudás átadását szolgálják. Ezzel arra szeretnénk ösztönözni a cégeket, hogy a hatékonyabb termelés érdekében éljenek a technológia- és a technikaváltással.

A kedvezőbb foglalkoztatási helyzet kialakulását nyilván a munkaadók számára biztosított adókedvezmények is elősegítették.

Mindenképpen, hiszen bizonyos, munkaerőpiaci szempontból hátrányosabb rétegeket is támogatott a kormány. A kabinet a Munkahelyvédelmi Akciót 2013-ban indította el. Ez alapján a munkaadók kedvezményeket vehetnek igénybe például a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatásánál, ami a szociális hozzájárulási adó csökkentését jelenti. Vonatkozik kedvezmény az 55 év feletti dolgozókra, a kisgyerekes családanyákra, az agráriumban dolgozókra, a tartós munkanélküliek alkalmazására is. A munkaadóknál eddig összesen 610 milliárd forint hagyott az akció, a megmaradó összeget beruházásokra, béremelésekre vagy egyéb fejlesztésekre is tudják fordítani. A foglalkoztatás bővülését, a munkabérek emelkedését jelentékenyen segítette továbbá a 2016. év végi, hat évre szóló bérmegállapodás a kormányzat, a munkaadók és a munkavállalók képviselői között.

Van tehát mit megvédeni a foglalkoztatás terén is.

Így van!

Az elmúlt évek munkájának az eredményeit mindenképp meg kell védenünk az ellenzéki pártoktól.

2010 előtt a munkanélküliek száma majd félmillió volt, most pedig közel harmadára csökkent. A foglalkoztatási szint már az uniós átlag felett van, eljutottunk oda, hogy már csak karnyújtásnyira vagyunk a teljes foglalkoztatottságtól.

            

 

https://aktualis.blogstar.hu/./pages/aktualis/contents/blog/49518/pics/lead_800x600.jpg
Cseresnyés Péter,duális képzés,gazdaság,gazdaságpolitika,Interjú,munkaerőhiány,oktatás
 

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Máté Roland: csonkán is lehet teljes értékű életet élni

2019.08.17. 09:50
A Promenad.hu fél évvel ezelőtt a hét embereként mutatta be Máté Rolandot. A sokak számára ismert és közkedvelt szerkesztő-riporter akkoriban kerekesszékben ülve mesélt …

Többmillió forinttal díjazza a Pénzügyminisztérium a pénzügyi tudatosság fejlesztését

2019.08.13. 16:45
Díjat hoz létre a Pénzügyminisztérium (PM) a pénzügyi tudatosság fejlesztésében kiemelkedő teljesítményt nyújtó …

Átlépte az 1500 milliárd forintot a Magyar Állampapír Plusz jegyzése

2019.08.06. 12:15
A lakosság 1510,5 milliárd forintot jegyzett a Magyar Állampapír Pluszból (MÁP+) a jegyzés június elejei indulása óta a hétfő délutáni zárásig - …

A megállapodás nélküli Brexit azonnali sokkhatást okozna a brit gazdaságban

2019.08.02. 18:10
Azonnali sokkhatást okozna a brit gazdaságban a brit európai uniós tagság megállapodás nélküli megszűnése a brit jegybank, a Bank of England …

Rugalmas szabályozás nélkül nincs fejlődés

2019.07.27. 14:15
Az innovatív vállalkozások szabályozási környezetéről és a modern munkaerőpiacot kiszolgáló jogszabályokról szervezett kerekasztal-beszélgetést a Budapesti Vállalkozásfejlesztési …

Ma este derülnek ki a felvételi ponthatárok

2019.07.24. 07:15
112034 felvételiző ma nagyon izgul, hiszen este 8 órakor hirdetik ki a felvételi ponthatárokat az egyetemek szeptemberben induló szakjaira.

Folyamatosan csökken a munkanélküliség Magyarországon

2019.07.16. 13:25
Az utóbbi hónapokban folytatódott az a kedvező tendencia, miszerint hónapról-hónapra egy-egy tized százalékponttal csökkent a munkanélküliségi ráta.

Kiemelkedően sikeres a Nyári diákmunka program

2019.07.12. 13:15
A Nyári diákmunka program első hetén mintegy 20 ezer diák állt munkába, ez a program hétéves történetének legmagasabb induló létszáma - mondta Varga Mihály az MTI-nek csütörtökön.

A Pénzügyminisztérium 3,6 milliárd forinttal támogatja az idei diákmunka programot

2019.06.18. 12:55
Számítások szerint a július 1. és augusztus 30. közötti diákmunka programon mintegy 30 ezer diák vesz részt a tavalyi 29 ezerrel …

Eredményes és népszerű a Magyar Állampapír Plusz

2019.06.12. 13:40
Az új állampapírból több mint 500 milliárd forintot vásároltak egyetlen hét alatt, ez minden idők legmagasabb egyhetes forgalmi adata a piacon - tájékoztatta Varga Mihály az MTI-t.

Ezeket a cikkeket olvastad már?