Blogolj!

Quitt László: Ne menjen erdésznek, aki ki sem akar menni a házból

Ragnar Volarus

Nagyon sok család, gyermek, az elmúlt hónapokban szembesült ismét a pályaválasztás nehézségeivel, amely a fiatalok életében az egyik legfontosabb és legnehezebb döntés. Rengetegen állnak ilyenkor tanácstalanul, merre induljanak, mi az ami érdekli őket, ami igazán kedvükre való. Ebben nyújthat felbecsülhetetlen segítséget egy jó pályaorientációs szakember, például Quitt László.

- Mit csinál pontosan egy pályaorientációs szakember?

- A pályaorientáció, karriertanácsadás vagy életmódtanácsadás – ezek rokonfogalmak – bárkit érinthetnek, aki valamiféle zavar, vagy útelágazásos probléma elé kerül. Ezt nálunk azonosítják a pályaválasztással, ahol ugye fennáll a probléma, hogy mi legyek, ha nagy leszek? Éppen most érettségiztem, érettségi előtt állok, most mi legyen az életemmel? Ezek azok a szituációk amikor a pályaorientáció színre lép és minden lehetséges módon megpróbálja megkönnyíteni a döntést. De nagyon fontos, hogy nem hoz döntést az egyén helyett, hanem csupán segít neki szempontokat találni a választáshoz.

- Saját tapasztalatom szerint ez elég elhanyagolt terület. Mi ennek az oka? Hiszen nem sok ennél fontosabb segítséget kaphatnak a pályaválasztás előtt állók.

- Régebben ez valóban nem volt kardinális kérdés.

Valamikor az 50-es években behatárolták, hogy mire van szüksége a társadalomnak. Ennyi szakmunkás, ennyi mezőgazdasági dolgozó, ennyi középszintű, ennyi technikus, ennyi diplomás. Nagyjából beosztották azt is, hogy melyik fajta továbbtanuláshoz milyen adottságok vagy készségek szükségesek, és ezt nagyon primitíven ráhúzták a tanulmányi eredményekre.

Négyes-ötös tanuló menjen gimnáziumba, hármas-négyes tanuló középiskolába, kettes tanuló pedig menjen szakiskolába. Aztán már a rendszerváltás előtt elkezdődött egy olyan szerveződés, hogy ne ez határozza meg a továbbtanulást és pályaválasztást, hiszen más szempontok is vannak. Nem csak a külvilág számít, hanem azt is figyelembe kellene venni, hogy mit akar a gyerek? De ez felborított mindent. A rendszerváltással megszűnt a gazdaság régi struktúrája, rengeteg nagyüzem tönkrement és rengeteg kisvállalkozás elindult, áttevődött a szemlélet az önmegvalósításra. Ráadásul bejött a képbe az informatika, és a társadalmi szintű munkanélküliség. Ez pedig magával hozta azt is, hogy ma már vannak olyan gyerekek, akik másfajta családi modellt látnak otthon. Tehát nehéz úgy munka- vagy tanulási kultúrát elvárni, ha otthon azt látja a fiatal, hogy sem anya, sem apa nem dolgozott és nem tanult, mert halmozottan hátrányos helyzetű környezetben nőtt fel. Így most nehezebb helyzetben vagyunk, mint bármikor.

- Hogyan kerül a képbe a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara? 

- A BKIK több törvény által rögzítetten a szakképzésért felelős intézmény. Egyik legfontosabb része a kontroll szerepét játszani, ami annyit tesz, hogy a Budapesten elérhető szakképesítések listáját a lehető legszélesebben karolja fel az oktatás.

– Mit tud tenni a BKIK, hogy mérséklődjön a hiányszakmák területén fellépő munkaerőhiány?

– Legfontosabb feladataink egyike az MFKB-k által évente összeállított hiányszakképesítések népszerűsítése. Ezt a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj mindenkori kormányhatározatban megjelölt 20-as listája alapján tudjuk meghatározni. Ha a gyerekeket ezekbe a szakképesítésekbe orientáljuk, akkor a hagyományos ösztöndíj mellett, a szakképesítés megszerzéséig pénzdíjban is részesülhetnek. Ennek különösen a hátrányos helyzetű családban felnövő gyerekek esetében van komoly jelentősége, hiszen ezekben a családokban gyakran havi 10-20 ezer forint is kardinális kérdés. Ekkor egyáltalán nem mindegy, hogy a negyedik gyereknek fizetni kell a tanulmányai után, vagy – és itt jön a képbe a hiányszakma – még ő kap ösztöndíjat és egy kevés pénzt még haza is tud vinni. Az a helyzet, hogy sajnos ez is számít.

- Mióta foglalkozik pályaorientációval, milyen tapasztalatokat szerzett korábban?

- Sok mindent kipróbáltam, voltam kiállítás-kivitelező, postás, múzeumi tanácsadó, főiskolai hallgató a képzőművészeti főiskolán, voltam grafikus-illusztrátor, szerkesztő, karikaturista, publicista, filmes illusztrátor, színész, plakáttervező. A pályaorientáció 4-5 éve lett a szakmám.

- Mégis úgy tartják, hogy Ön az egyik legjobb.

- Mert a többit nem ismerik. A gyerekeknek nincs összehasonlítási alapjuk. Nekik én vagyok a legjobb, de egyben a legrosszabb is. Félre téve a tréfát, én valóban kicsit másképp állok a témához, mint a kollégáim. Talán azért, mert nincsenek különösebb gátlásaim mikor ismeretlen gyerekekből álló közösségbe csöppenek bele. Én ott jól érzem magam és ettől ők is elkezdik jól érezni magukat.

Nem szeretem a hierarchikus, frontális oktatásból eredő pályaorientációs előadásokat. Én nem is előadásokat tartok. Mi foglalkozásokat szoktunk együtt tartani a gyerekekkel.

Én ott kvázi katalizátora vagyok az ő szándékuknak, tehát addig terjed a hatásköröm, hogy felmérem miben érzik jól magukat, az adott szituációban mihez van kedvük, és ehhez próbálom hozzáilleszteni azokat a dolgokat, amiket én ott fontosnak tartok megosztani velük. Persze az, hogy én megosztom és elküldöm az üzenetet, az még nem garancia, hogy az eléri őket, hogy befogadják. Nekem az a fontos, hogy megérkezzen, az csak másodlagos, hogy milyen módon jut át az üzenet.

- Milyen korú gyerekeknél lehet elkezdeni ezt a fajta segítségnyújtást? 

- Most már nem ritka, hogy ötödikes-hatodikos gyerekekkel is találkozunk, pedig hivatalosan ők nem alanyai a kamarai pályaorientációnak. Viszont ebben az életkorban még jóval fogékonyabbak. A kamaszkor nagyon megnehezíti a munkánkat. A kicsik őszintébbek, rögtön kimondják, ha nem tetszik nekik valami. Akkor pedig rögtön tudod, hogy ezzel nem fogsz célt érni. Volt például olyan foglalkozás, hogy nagyon sok mindent tanultak a gyerekek, de mindezt játékos formában. A foglalkozás végén jött az igazgató és megkérdezte: mit tanultatok Laci bácsinál a pályaorientációs órán? A gyerekek pedig jelentkeztek és mutogatták, én ezt, én azt, én amazt. Az igazgatónő csodálkozva kérdezte tőlük, ennyi mindent tanultatok? A gyerekek pedig elmondták, ők nem tanultak, játszottak.

- Ez lenne akkor a sikere titka?

- Azt tapasztalom, hogy a mai fiatalok laza szabadsága nagyon gátolja őket abban, hogy saját magukkal tisztában legyenek. Az önismeret csatornái szűkebbek. Bennük látszólag sok a határozott bizonyosság, de ha megkapirgálod ezt, akkor mindez komoly bizonytalanságot és önismereti hiányosságot takar. Itt jön a pályaorientáció klasszikus meghatározása szerinti két oldal. Mikor dönt jól az ember? Ha a saját maga elvárásait és a külvilág elvárásait sikerül harmóniába hoznia. Ehhez minél jobban ismerni kell a külvilágot.

A gyerekeket meg kell ismertetni a szakmákkal, azokkal a lehetőségekkel, amikről nagyrészt fogalmuk sincs. Legtöbbjük még azt sem tudja mit dolgoznak a szülei.

A másik fontos tényező az önismeret, amiből szintén nem állunk jól. Pedig nélkülözhetetlen a jó döntés meghozatalához. Ebből is kevés van nekik, mert beszűkült azon szituációk sora ahol megélhetik önmagukat. Nem nagyon járnak kirándulni, javarészük nem sportol, nem beszélgetnek, hanem csetelnek. Nem nagyon van a társadalmi érintkezésnek olyan széles skálája, mint évtizedekkel ezelőtt. Pedig szituációkban tanulható az önismeret is. Ha nem tapasztaltam milyen érzés látni egy elesett embert az utcán, nem tudom milyen is az. Ez pedig a digitális világban nem tanulható.

- Mennyire nehezíti a munkát ez a kommunikáció hiány?

- Nehezíti, és ugyanakkor nagy kihívás. Mert tudom, hogy ideális esetben milyen lehetne. De tudom - egy hasonlattal élve -, hogy nagyon sok bedugult csatorna van, ami 30 éve még nagyjából átjárható volt, de ma már nem. Viszont megnyugtató, hogy tudom, ott van az, csak ki kell tisztítani. Nem könnyű, mert 45 percet kapunk általában egy csoporttal. Az már áldott állapot, ha 2x45 percet jut. Mert 15-25 gyerekkel először meg kell nyitni az utat és csak akkor lehet elkezdeni igazán a foglalkozást.

- Lehet ennyi idő alatt valami eredményt elérni?

- Kétszer negyvenöt perc alatt már lehet. Végeredményhez nem fogunk jutni, mert másfél óra alatt is csodát kell tennünk a sikerhez. Hogy mikor a fiatal elérkezik a pályaválasztáshoz, csak egy fokozattal könnyebb dolga legyen, mintha egyébként nem lett volna ez a foglalkozás.

- Konkrét példát tudna mesélni?

- Természetesen. Középiskolás lányok, helyszín a pályaorientációs börze. Mindketten jogászok szeretnének lenni, annyit tudnak, hogy ehhez diploma kell. Most sima gimnáziumba járnak, és olyan intézményt keresnek, ami hozzásegíti őket a céljaikhoz. A kinézett iskola pultja előtt téblábolnak, de nem merik megszólítani az ott lévő tanácsadót vagy tanárt. Azok pedig szintén nem veszik fel velük a kapcsolatot. Odamentem katalizátornak, hogy szüntessük meg az egy helyben toporgást. A lányok nem tudták mit kérdezzenek, ezért érdeklődtem, mit csinálnak szabadidejükben. Kiderült, hogy egyikük röplabdázik, és ez is egy szempont lehet az iskolaválasztásnál. Ebben az intézményben csak kézilabda volt aktuálisan, de mondták, hogy fel kell vetni a diákönkormányzatnál és akkor lehet. Egyikőjükről kiderült, hogy inkább ül, a másik pedig beleőrülne, ha egy irodában kéne csücsülnie. Kizáró ok? Dehogy! Meg kell nézni a munkakörülményeket. Van aki a kutatómunkát szereti, feljegyzéseket ír, ilyesmi. Kisujjában kell legyen a jog. Ott a másik, aki mozogni szeret, neki pedig az a feladat lehet testhezálló, hogy kijár az ügyfelekhez, de neki is mindent tudnia kell. Ki tudják egészíteni egymást. Egyik sem zárja ki a másikat. Értelemszerűen ne menjen erdésznek, aki ki sem akar menni a házból.

- Vannak extrém szituációk? Mikor még ön is meglepődik?

- Mondanám, hogy én már semmin sem lepődök meg, de ez nem lenne igaz. 

Találkoztunk például olyan villanyszerelőnek tanuló diákkal, aki nem tudott levizsgázni, mert negyedikben derült ki, hogy fél az áramtól.

A családi vállalkozásban apa villanyszerelő volt, ő azt gondolta, majd a fia viszi tovább a vállalkozást. Viszont szegény fiút három évig nem nézték meg valós körülmények között. Ilyen is van és az ellenpélda is előfordul: "Végig szívtam az életemet pedagógusként, kitagadlak ha te is tanár leszel!" Nekem egyetlen jó tanácsom van, semmilyen jó tanácsot ne fogadjunk meg. Kivéve persze ezt. Hallgassunk inkább a saját belső hangunkra. Az a tuti.

https://aktualis.blogstar.hu/./pages/aktualis/contents/blog/71590/pics/lead_800x600.jpg
BKIK,Interjú,oktatás,pályaorientáció,pályaválasztás,Quitt László
 

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Lázár János: a magyarság az erős nemzetállamokban érdekelt

2019.05.20. 08:00
A május 26-i EP-választás sorsdöntő jelentőségű, hiszen irányt mutat Európának – véli Lázár János. Az országgyűlési képviselő szerin a liberális mainstream …

Megnyílt a 38. Construma építőipari szakkiállítás

2019.04.03. 17:25
Megnyílt a 38. Construma építőipari és otthonteremtési szakkiállítás szerdán Budapesten, a Hungexpo vásárközpontban 20 ország közel 550 kiállítója mutatkozik be április 3-7. …

Hónap végéig kell befizetni a kamarai hozzájárulásokat

2019.03.26. 08:50
A kötelezettségüket nem teljesítő vállalkozásoknak március 31-ig kell megfizetniük a kamarai hozzájárulást, valamint az előző évekből származó tartozások rendezésére is …

Új elnököt választott a BKIK 72. Küldöttgyűlése

2019.02.13. 14:00
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2019. február 13-i Küldöttgyűlésén Nagy Elek ügyvezető általános alelnököt választotta a BKIK elnökének a soron következő tisztújításig.

Balla Ákos: A 3-as metró meghosszabbítása felpörgeti a lakáspiacot

2019.02.12. 06:00
Újpest mellett Kőbánya és Kispest is egyre attraktívabb a fővárosi ingatlanpiacon. A 3-as metróvonal meghosszabbításának Káposztásmegyer lesz a nyertese – …

Balla Ákos: Némileg csalóka a lakáspiaci „boom”

2019.02.09. 07:00
Elkeserítő, hogy a budapesti lakásállomány 20-30 évente fordul meg, ami nem egyezik meg a lakossági igények változásával. A tranzakciószámok érdemi emeléséhez tartós gazdasági …

Borkai Zsolt: Sokat teszünk azért, hogy Győr élhető város legyen

2019.02.04. 09:20
A 2017-es Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra olyan sportlétesítménnyel gazdagodott Győr városa, mely azóta is élhető és fenntartható, a város teljes …

Gyopáros Alpár: Tíz éven belül visszafordítható a falvak népességfogyása

2019.01.14. 07:00
A Magyar Falu Program összefonódva a Modern Városok Program fejlesztéseivel a 2018-2022 közötti kormányzati ciklus zászlóshajója lehet. Csak …

Nagy Elek vezeti a BKIK-t a következő elnökválasztásig

2018.12.17. 16:45
A következő elnök megválasztásáig a kamara képviseletében eljáró általános alelnök Nagy Elek lesz, közölte a bkik.hu.

Zsabka Zsolt: a tram-train a gazdaság fellendítését is segíti

2018.12.14. 13:35
Múlt héten pénteken tartotta a XX. Vállalkozók Napját a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). A rendezvényen az Év Vállalkozója díjjal ismerték …

Ezeket a cikkeket olvastad már?