Blogolj!

Balla Ákos: A kistelepülések megtartóerejét növelheti a falusi csok

A gazdasági központoktól távol eső kistelepülések ingatlanpiacának komoly lendületet adhat a július 1-jén életbe lépő új állami kedvezményrendszer. Az eladók fantáziáját máris megmozgatta a falusi csok – állítja Balla Ákos ingatlanszakértő, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője. Blogstar-interjú.

Fotó: Újbuda Média

Szinte ingyen kapnak a kormánytól egy vidéki házat a nagycsaládosok a nagyobb városok agglomerációján kívül eső kistelepüléseken – jelent meg a hír a napokban a sajtóban. Szakértők szerint ugyanis az érintett, ötezer fő alatti településeken olyan alacsonyak az ingatlanárak, hogy egy háromgyermekes családnak járó 10 millió forint vissza nem térítendő támogatásból – amelynek felét lehet vásárlásra, a másik felét pedig felújításra, bővítésre fordítani – önerő nélkül is megvásárolható egy használt családi ház. Ön reálisnak látja ezt?

Alapvetően igen, de ahogy említette: kizárólag az agglomeráción kívül, vagyis ott, ahol nincs megfelelő munkahelyteremtő képesség. Budapest és a vidéki nagyvárosok vonzáskörzetéből sokan járnak be dolgozni, miközben emberléptékűbb környezetben kívánnak lakni, viszont ezek a települések nem felelnek meg a falusi csok feltételeinek. Azaz nagyon távol kell kerülni a gazdasági központoktól, hogy érvényesíthessük ezt a lehetőséget, és tíz- vagy tizen-egynéhány millió forintért, vagy netán annál olcsóbban vásárolhassunk ingatlant.

Azokra a településekre gondolok, melyeknek gyakorlatilag nincs önálló munkahelyteremtő és megtartó képességük, s melyeket az elvándorlás a legnagyobb mértékben sújt. Reményteli ugyanakkor, hogy a falusi csok egyfajta vonzerőt jelenthet számukra,

ám azt is tudni kell, hogy aki belevág a konstrukcióba, bizony fel kell vállalnia, hogy tizenévekig az adott kistelepülésen marad. Véleményem szerint így a döntést az befolyásolja, milyen típusú munkájuk van a családtagoknak, kell-e utazniuk a munkájuk után vagy otthonról is végezhetik akár, ki marad otthon a gyerekkel stb. Olyan esetben lehet ennek komoly realitása, ha a szülők úgymond „szabadfoglalkozásúak”, tehát nem a klasszikus 8-16 óra közötti munkarendben dolgoznak, vagy például ha valaki levisz egy üzemet vidékre, és odaköltözik a munkatársi köre is. Ritka, speciális, nagy mozgással járó élethelyzetekről van szó.

Arra utal ezzel, hogy a falusi csok önmagában nem oldja meg ezen települések problémáit, és komplexebb fejlesztési szemléletre lenne szükség, mely a munkahelyteremtést, a közlekedést, az infrastruktúrát is érinti?

Igen, és ez végeredményben azt vonja maga után, hogy az új lehetőség leginkább azoknak lesz érdekes, akik már ott laknak ezeken a településeken, akik számára az ottani körülmények – például a nem feltétlenül kedvező közlekedési lehetőségek, egészségügyi ellátási vagy oktatási feltételek – már nem jelentenek drámai változást, kihívást. Számukra a falusi csok hatalmas esély, vissza nem térő alkalom, hogy azonnal javítsanak életkörülményeiken. Félreértés ne essék:

jelentős réteg jár tehát jól vele, akik vidéken élnek, ott a munkahelyük, és jól érzik magukat a kistelepüléseken. Véleményem szerint tehát elsősorban ezen települések megtartóerejét növeli a konstrukció.

Az OTP Ingatlanpont friss felméréséből az derült ki, hogy a legnagyobb épületállománnyal bíró főváros részesedése a használtlakás-forgalomból komolyan visszaesett: a korábbi harmincról tavaly huszonkét százalékra. Eközben már minden negyedik lakóingatlan kistelepülésen cserélt gazdát – tíz éve nem volt ilyen magas a községek piaci részesedése. Lehet, hogy mégis kistelepülésekre költöznek a városiak?

Jómagam nem tapasztalok ilyet.

Az adatok mögött inkább az életszínvonal javulását látom, ami viszont rendkívül örömteli, hiszen évtizedek óta panaszkodunk arra, hogy az ország túlzottan vízfejű és centralizált.

Az utóbbi évek állami beavatkozásai sem szóltak másról, minthogy az oktatási infrastruktúrát széthúzzák vidéke, és a betelepülő autógyárak is az ország különböző szegleteit (Győr, Kecskemét, Debrecen) választották. A nemzetközi nagyvállalatok is felismerték, Budapesten olyan őrületes a verseny a munkaerőért, hogy érdemesebb a vidék felé nyitni. Ez persze hosszú folyamat, aminek velejárója, hogy ha a minőségi munkaerő vidéken jelenik meg, akkor minőségi lakást akar, költözni szeretne. Fontos leszögezni, az emberek általában akkor vásárolnak lakást, ha stabil az egzisztenciájuk, és hosszú távra tudnak tervezni. Mindezek tükrében pozitív és bizakodásra okot adó az ön által említett statisztika, mely egyértelműen javuló képet fest a vidékről.

Várható-e, hogy a falusi csoknak a korábbi csok-konstrukcióhoz hasonlóan árfelhajtó hatása lesz, illetve általában milyen mozgásokat indíthat el az ingatlanpiacon?

Nemhogy lesz: van! A konstrukció bejelentését követően néhány héttel vidéki irodáinkkal már elkezdtük mindezt vizsgálni, szubjektív alapon, az ügyfelek kommunikációjából, és azt tapasztaltuk:

az eladók máris mondogatják, emelni kell az árat, mert jön a falusi csok.

A vevők majd csak július 1-jétől találkoznak a kedvezménnyel, nem még nem rohamozzák az irodákat, nem böngészik a hirdetési portálokat, viszont az eladók máris spekulálnak arra a pénzre, amit nem is teljes egészében ők kapnak majd meg. Bár ők ezzel számolnak, mi azt látjuk reálisnak, hogy a támogatásból, illetve az árnövekedésből származó összeg fele-fele arányban fog megoszlani az eladók és a vevők között.

Mire számítanak, milyen mértékben emelkedhetnek az ingatlanárak a kistelepüléseken?

Mivel a korábban említett támogatási összegből 5 millió fordítható vásárlásra, úgy számolunk, ennek fele az eladónál, a fele a vevőnél csapódik le, vagyis

várakozásaink szerint 2-3 millió forint rakódik majd az ingatlanok értékére. Ez azért lehet furcsa, mert a 4 milliós és 8 milliós ingatlanokra is ugyanez lesz igaz, vagyis nem egységes, hanem nominális áremelkedésre kell felkészülni.

Azok a települések lehetnek a falusi csok igazi nyertesei, melyek 2-3 millió forintos ingatlanokat kínálnak. Ahol jellemzően 7-8 milliós ingatlanok vannak, és 10 millióért lehet majd azokat eladni, nyilvánvalóan kisebb lesz a növekmény. Az összkép azért torzul, mert jelen esetben egy nem ingatlanpiaci folyamat gyakorol jelentős befolyást az ingatlanpiacra.

Következő interjúnkban Balla Ákos azt elemzi, folytatódhat-e idén is a lakásépítések dinamikus bővülése, és milyen trendek várhatóak a következő években.

Előzmények:

Balla Ákos: A 3-as metró meghosszabbítása felpörgeti a lakáspiacot

Balla Ákos: Némileg csalóka a lakáspiaci „boom”

Balla Ákos: A csok felpörgette az ingatlanpiacot

Balla Ákos: Ne bízzunk a külföldi ingatlanajánlatokban!

Balla Ákos: Továbbra is a kétgyermekesek a csok nyertesei

Balla Ákos: Biztosított a gigaberuházások jövője

Balla Ákos: A BKIK számomra társadalmi felelősségvállalás

Balla Ákos: Állami beavatkozásért kiált a zűrzavaros bérlakáspiac

Balla Ákos: Még több csok-forrást a kétgyermekeseknek!

https://aktualis.blogstar.hu/./pages/aktualis/contents/blog/72849/pics/lead_800x600.jpeg
Balla Ákos,csok,falusi csok,ingatlan,ingatlanközvetítés,ingatlanpiac,lakás,lakáspiac
 

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Balla Ákos: A családi ház vonzó, de pénznyelő is lehet

2019.05.24. 05:30
Körültekintő pénzügyi tervezésre, a megcélzott vidéki település közlekedésének, szolgáltatásainak feltérképezésére és megfelelő habitusra is szüksége van annak, aki …

Balla Ákos: Elengedhetetlen az állami bérlakásprogram

2019.05.21. 07:00
Az ingatlanszakma, az építőipar szereplői egyöntetűen és határozottan sürgetik az állami szerepvállalást: a bérlakásprogram ugyanis szociális alapon segíthet a rászorulóknak, …

Balla Ákos: Az lenne az egészséges, ha évi 43 ezer új lakás épülne

2019.05.18. 09:00
Tudatos tervezésre van szükség ahhoz, hogy a következő időszakban is fennmaradjon, sőt, lehetőség szerint erősödjön a magyar lakáspiac elmúlt években …

Korrupcióinfó: szabálytalan lakásértékesítés miatt jelentik fel Márki-Zayt

2019.02.28. 16:05
A Fidesz szerint a polgármester szocialista bizalmasának lánya áron alul, a közgyűlést megkerülve vásárolt meg egy főtéri ingatlant a …

Orbán Viktor: Trump a mi emberünk!

2019.02.14. 06:35
A miniszterelnök szerint a legfontosabb feladat a családvédelmi akcióterv hét pontjának jogszabályokba foglalása.

Balla Ákos: A 3-as metró meghosszabbítása felpörgeti a lakáspiacot

2019.02.12. 06:00
Újpest mellett Kőbánya és Kispest is egyre attraktívabb a fővárosi ingatlanpiacon. A 3-as metróvonal meghosszabbításának Káposztásmegyer lesz a nyertese – …

Balla Ákos: Némileg csalóka a lakáspiaci „boom”

2019.02.09. 07:00
Elkeserítő, hogy a budapesti lakásállomány 20-30 évente fordul meg, ami nem egyezik meg a lakossági igények változásával. A tranzakciószámok érdemi emeléséhez tartós gazdasági …

Balla Ákos: A csok felpörgette az ingatlanpiacot

2019.02.06. 10:40
Ugyanakkor tisztában kell lenni vele, hogy az utóbbi évek kedveztek inkább a csokos vásárlóknak, a támogatási forma jövője már kevésbé fényes. Balla Ákos ingatlanszakértővel, a Balla Ingatlan …

150 milliárd forinttal indul a Magyar Falu Program

2019.02.05. 14:20
50 milliárd forintot fordítanak 3-4-5 számjegyű utak fejlesztésére, 25 milliárd forintot a falusi csokra és 75 milliárd forintot a közszolgáltatások fejlesztését érintő 18 célterületre.

Gyopáros Alpár: Tíz éven belül visszafordítható a falvak népességfogyása

2019.01.14. 07:00
A Magyar Falu Program összefonódva a Modern Városok Program fejlesztéseivel a 2018-2022 közötti kormányzati ciklus zászlóshajója lehet. Csak …

Ezeket a cikkeket olvastad már?