Blogolj!

Uniós biztosaink: Kovács megszégyenülésétől Navracsics profizmusáig

Energetikai elhasalás, langyos adó- és forró nőügyek, szociális érzékenység, Erasmus+. Így szerepeltek Magyarország EU-biztosai 2004 és 2019 között. Leltárt készítettünk Kovács Lászlótól Várhelyi Olivérig.

Kovács László nem hagyott nyomot maga után. Fotók: MTI

Újabb brüsszeli akadályt hagyott maga mögött, de még korántsem dőlhet hátra Várhelyi Olivér, akit az Európai Parlamenti külügyi szakbizottsága hallgatott meg csütörtökön. Miután leginkább a magyar kormányfőhöz fűződő viszonyáról faggatták, most kiegészítő írásbeli kérdéseket kap, majd akár újabb meghallgatás következhet, de elemzők szinte biztosra veszik, végül sikerrel jár majd az Európai Parlamentben.

Nem ment át a szakbizottsági koordinátorok szavazásán Várhelyi Olivér

Nem ment át a szakbizottsági koordinátorok szavazásán Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt. Várhelyi Olivér három órás meghallgatása ma reggel volt, ahol ferlkészülten válaszolt a kérdésekre, de valahogy mindig visszakanyarodott a téma a magyar kormányfőhöz fűződő viszonyára. Várhelyi többször is kijelentette, hogy teljesen függetlenül fog dolgozni, sehonnan nem fogad el utasításokat.

Az ismert és elismert karrierdiplomata lehet Magyarország biztosa az Ursula von der Leyen vezette EU-kormányban: Várhelyit a bővítés- és a szomszédságpolitikai portfólióval bízta meg a német bizottsági elnök asszony. A nemzetközi politikai és sajtóvisszhangok szerint Orbán Viktor miniszterelnök remekül sakkozott a jelölésével, hiszen Várhelyit szinte mindenki alkalmas, rátermett szakembernek tartja, aki kiválóan láthatja majd el ezt a stratégiailag fontos uniós feladatot a következő öt évben. Minden adottsága arra predesztinálja, hogy híd szerepet töltsön be a legfőbb uniós intézmények, illetve a környező országok (köztük a potenciális csatlakozók, tagjelöltek) között.

Megvan az új magyar biztosjelölt

ha NEKED is számít a vélemény. Közéleti válogatás a legfontosabb és legütősebb cikkekből, a napi muníció, hogy képben légy. Leiratkozhatsz, ha mégsem tetszik. Miután Trócsányi Lászlót hétfőn másodszor is leszavazta - erősen vitatható indokokkal - a jogi bizottság Várhelyi Olivért, a brüsszeli magyar állandó képviselet vezetőjét jelöli az uniós biztosi posztra Magyarország, értesült a Reuters.

Várhelyi Olivér Magyarország EU-csatlakozása óta a negyedik teljes jogú uniós biztosunk lehet. Elődeinek teljesítménye finoman szólva is vegyes: akadt, akit pártállami múltja és látványos hozzá nem értése miatt szabályosan megaláztak az Európai Parlamentben, vagy nőügyeivel került az újságok címlapjaira, és olyan is volt, kinek korrekt teljesítményét az Orbán-kormánnyal való szembenállás miatt igyekezett lehúzni a balliberális nyugat-európai közeg. Egy máris biztosnak tűnik: az új magyar biztos az elődeihez képest kiemelt jelentőségű feladatot, ha tetszik, portfóliót kap, vagyis munkássága nagyban befolyásolja majd az EU további sorsát, bővülését, geopolitikai lehetőségeit.

Kovács, a megalázott vörös komisszár

A sort Kovács László, azaz egy ízig-vérig pártpolitikus nyitotta, aki már az államszocializmus idején is a frontvonalban harcolt az MSZMP pártvezetőjeként, illetve kormányzati szereplőként. 2004-ben gyakorlatilag a szocialista belső hatalmi harcok jegyében tolták partvonalon túlra, helyezték ki Brüsszelbe: Gyurcsány Ferenc hatalomra jutását követően elfogyott idehaza a levegő a Horn- és a Medgyessy-kormányok külügyminisztere, az utódpárt MSZP 1998-2004 közötti elnöke körül. José Manuel Barroso bizottsági elnök az energetika területét szánta neki, de Kovács elvtárs csúnyán elhasalt az EP illetékes szakmai bizottságának meghallgatásán: a néppártiak a vállalhatatlan múltját hányták a szemére, a zöldek a szakmai kompetenciáját, a hozzáértését szedték ízekre. A még Medgyessy által patronált, Barroso által felkarolt balos politikus elfogadhatatlannak bizonyult a fajsúlyos portfólióra, tekintettel arra, hogy ő lehetett volna (majd lett is) az első, aki a volt szovjet blokk szovjetcsatlós, rossz emlékű kommunista kormányainak magas rangú politikusából avanzsál európai uniós biztossá... Egy német képviselő be is kérdezett: tényleg kell-e az EU-nak egy vörös komisszár... Kellett is, nem is.

Kovács orra bukott, jelölését megtorpedózták, de Barroso nem hagyta az út szélén, Gyurcsány pedig semmiképp sem akarta, hogy hazajöjjön, és esetleg borsot törjön az orra alá, netán beleköpjön a levesébe, ahogy szövögeti a baloldali politikai szálakat. Az Európai Bizottság elnöke végül azt a cselt eszelte ki, hogy fájdalomdíjul az adóügyi portfólióval elégíti ki Kovácsot, mely területre – tekintve korabeli súlytalanságát – senkinek sem fáj különösebben a foga, így az egykori kommunista káderből „commissioner” lehetett. A korabeli magyar EP-képviselők a magyar biztos pozícióját találóan úgy jellemezték: „azért több, mint vonatkerék-pumpálás”.

Mivel az EU nem szed adót, Kovácsnak – aki állítólag legalább igyekezett beletanulni a szintén nem testhezálló feladatba (értsd: „díszhivatal”) – nem kellett túlzottan megerőltetnie magát a munkában, de azért akadt dolga például a jövedéki adókkal vagy az áfarendszerrel és a vámigazgatással is. Szerepet vállalt például a kedvezményes áfakulcsú termékek uniós meghatározásának folyamatában. Persze másra is maradt ideje és energiája (ha már lecsúszott az energetikáról), ezt jelzi, hogy hazájában sem szakmai teljesítményével, hanem nőügyeivel került a címlapokra. Ha már mély benyomás, a nemzetközi közvéleményt nem nagyon hatotta meg az első magyar biztos, az Economistban például egy cikkben elintézték annyival, hogy „nem hagyott nyomot maga után”. Hazatérése után a válságba került MSZP-ben sem sikerült visszanyernie korábbi befolyásos vezető szerepét.

Andor, a szociálisan érzékeny pártos pénzügyér

Andor László a szociális érzékenysége helyezte a hangsúlyt.

A következő ciklusban és testületben 2010-től 2014-ig az ugyancsak az MSZP-hez kötődő Andor László képviselte hazánkat, aki Kovácshoz képest kevésbé számított pártpolitikusnak, annál inkább pártholdudvarhoz tartozó szakembernek. A közgazdász 2002 és 2005 között az MSZMP-s Párttörténeti Intézet szocialista jogutódja, a Politikatörténeti Intézet kutatásvezetője volt. 2005 és 2010 között a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatósági tagjaként szerzett nevet magának, hogy aztán az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosi tisztségébe ugorjon. Mások mellett az MSZP meghatározó körei által ajánlott Veres János egykori pénzügyminisztert szorította ki a második Barroso-kormányból.

Többek között ő felügyelte az Európai Szociális Alapot, amely az uniós költségvetés mintegy tíz százalékával gazdálkodott, s amelynek segítségével Magyarországon is számos projekt, létesítmény valósult meg. A nemzetközi média szerint a magyar elődjével ellentétben végtelennek tűnő munkabírással és szakmai felkészültséggel rendelkező Andor megértette és jól kezelte a pénzügyi válsággal együtt járó szociális válság kihívásait: a német restrikciós politika és a brit bezárkózási szemlélet harcos ellenfelének, az akkori bizottság legbaloldalibb tagjának tartották. Leginkább azt tűzte a zászlajára, hogy a pénzügyi piacokat állami és uniós szinten szabályozni kell. Saját és apparátusa sikereként büszkélkedett az ifjúsági garancia program tagállamokban történt létrehozásával, a szegénység elleni küzdelemmel, számos foglalkoztatási és társadalmi felzárkóztatási programmal.

A volt uniós biztos közgazdász, egyetemi oktató neve később szóba került mint az MSZP – vagy egy lehetséges baloldali összefogás – 2018-as miniszterelnök-jelöltje, ez végül nem vált valóra: Andor az MSZP-P kormányfőjelöltje, Karácsony Gergely tanácsadó testületét vezette a legutóbbi országgyűlési választási kampányban. Karácsony nem sokkal a választás előtt bemutatott „árnyékkormányában” a foglalkoztatásért felelős potenciális vezetőként jelent meg a neve. Nagyívű vízióiról – új típusú foglalkoztatási szolgálat megteremtése, a közmunka dominanciájának megszüntetése – a Fidesz-KDNP harmadik kétharmados győzelme miatt le kellett mondania.

Navracsics, a higgadt profi ellenszélben

Navracsics Tibor profin menedzselte az Erasmus+ programot.

Ekkor már azonban Navracsics Tibor jogász, politológus, egyetemi oktató képviselte Magyarországot az Európai Bizottságban. Navracsics 2006-tól 2010-ig a Fidesz parlamenti frakcióvezetője volt, majd 2010 és 2014 között miniszterelnök-helyettes, valamint közigazgatási és igazságügyi miniszter, 2014-ben külgazdasági és külügyminiszter Orbán Viktor kormányában, mielőtt európai uniós pályára lépett. A Jean-Claude Juncker vezette bizottságban kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosként tevékenykedett 2014-től egészen 2019-ig. Erős európai elkötelezettséggel, higgadt, méltóságteljes, megbízható, precíz és szakszerű munkavégzéssel mutatott utat a következő magyar biztosoknak.

Leginkább az által került reflektorfénybe, hogy hozzá tartozott az egyik legnépszerűbb, legsikeresebb EU-s program, az Erasmus+, amit nagyszerűen koordinált. A magyar biztos bábáskodása alatt az Európai Unió ikonikusnak nevezhető Erasmus+ programja az európai identitás és elkötelezettség építését és megerősítését segítette elő, egyúttal kiváló karrierlehetőséget biztosított a résztvevőknek. A diákmobilitáson túlnőve olyan, a társadalmi kohéziót erősítő szerveződéssé vált, amelyek hozzájárult az Európai Unió versenyképességének növeléséhez. Az Erasmus+ 2014 és 2020 közötti időszakban az EU-ban élő fiatalok csaknem 4 százaléka számára nyújtott, illetve nyújt támogatást, és Navracsics idejében mindemellett az online Erasmus+ virtuális csereprogrammal is kiegészült. Ez utóbbi az EU-ból és harmadik országokból származó fiatalok közötti kapcsolatteremtéssel segíti a kultúrák közötti kapcsolatot – erre is igen büszke lehet Navracsics Tibor.

Az egykori Orbán-miniszer nem volt a balliberális nyugat-európai média és politikai közeg kedvence, és igyekeztek is lehúzni a produkcióját (egy magyarázhatatlan módszertanú felméréssel a bizottság sereghajtójának igyekeztek nyilvánítani...), ezzel szemben azonban komoly sikerként könyvelheti el, hogy betartotta 2014-es fő vállalását. Akkor azt ígérte: növelni fogja a felsőoktatásban részt vevő hallgatók számát és több forrást szerez az Erasmus+ programnak. A 2021 és 2027 közötti időszakra sikerült is elfogadtatni az Európai Bizottsággal, hogy kétszer annyi pénz, 30 milliárd euró jusson az Erasmusra.

Trócsányi, a keresztre feszített

Trócsányi László politikai boszorkányüldözés áldozata lett.

Ami pedig a jelent és a jövőt illeti: a várhatóan még 2019-es esztendőben felálló, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök vezette EU-kormányban Magyarország stratégiailag fontos területet, kulcspozíciót szerzett: a bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős tárcát. Orbán Viktor első számú jelöltjét, Trócsányi László volt igazságügyi minisztert, nemzetközi hírű jogtudóst, ügyvédet, diplomatát, egyetemi tanárt az EP jogi bizottsága összeférhetetlenségre hivatkozva, de nyilvánvalóan politikai okokból elgáncsolta. A testület balliberális többsége ezzel igyekezett bosszút állni a magyar kormányon és miniszterelnökön, leginkább annak elkötelezetten és megmásíthatatlanul bevándorlásellenes álláspontja és politikája miatt.

Várhelyi, a karrierdiplomata

Várhelyi Olivér következhet, már ha az Európai Parlament is azt akarja.

Orbán ezt követően egy vérbeli technokratát, karrierdiplomatát jelölt. A hosszú évtizedek óta a brüsszeli politikával és uniós ügyekkel foglalkozó, rendkívül tapasztalt, és egyben a magyar érdekek mellett mindig kiálló szakemberen, nagyköveten, a brüsszeli magyar állandó képviselet vezetőjén: Várhelyi Olivéren remélhetőleg nem talál majd fogást az Európai Parlament.

https://aktualis.blogstar.hu/./pages/aktualis/contents/blog/86008/pics/lead_800x600.jpg
Andor László,EU,Európai Bizottság,Európai Parlament,Kovács László,Navracsics Tibor,Orbán Viktor,Trócsányi László,Ursula von der Leyen,Várhelyi Olivér
 

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

A nemzetek Európája buktatta meg Junckert

2019.12.04. 05:40
Az Európai Bizottság előző elnöke rosszul tűrte a sokszínűséget.

Hamis határoszlopokkal vezetik félre a migránsokat

2019.12.04. 05:35
Nem ott volt az EU határa, ahol az orosz erdőben elsőre látszott...

Várhelyi Olivér felgyorsítaná a Nyugat-Balkán uniós csatlakozását

2019.12.04. 05:20
A magyar biztos szerint minél hamarabb meg kell nyitni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával.

Zöld lámpa: hivatalosan is kinevezték az új Európai Bizottságot

2019.11.29. 05:35
Az Európai Tanács is kimondta az áment.

Tízezernyi migráns várakozik feszülten Boszniában

2019.11.23. 12:40
Áldatlan állapotok jellemzik a Balkánt, az illegális bevándorlók Nyugat felé akarnak menni.

Merkel megvilágosodott: Afrika stabilitásáért könyörög

2019.11.20. 05:35
A Willkommenskultur kancellárja európai értéknek nevezte Afrika stabilitását.

Várhelyi Olivér meggyőzte az EP-képviselőket, akik jóváhagyták jelöltségét

2019.11.18. 15:45
A múlt héten úgy döntöttek az EP-képviselők, hogy a magyar biztos-jelöltnek még írásban kell válaszolnia néhány kérdésre. A …

Most jött: von der Leyen beadta a derekát a liberális „jogvédőknek”

2019.11.13. 20:35
Már nem olyan fontos számára az európai életmód védelme, inkább csak szeretné azt előmozdítani. Visszakozott, miután a baloldal és a libsik …

A vég kezdete vagy a kezdet vége? Feloszlott a brit parlament!

2019.11.06. 08:05
A Konzervatív Párt vezette kormány viszont folytatja munkáját a választások napjáig, december 12-éig.

Orbán: hazánk a Nyugat és Oroszország együttműködésében érdekelt

2019.10.30. 18:50
Nyolc megegyezést írt alá Budapesten a magyar miniszterelnök és az orosz elnök.

Ezeket a cikkeket olvastad már?