Blogolj!

A konfliktusok, belső feszültségek turbózhatják fel a magyar oktatást?

A délkelet-ázsiai oktatási rendszerek mintájából merítene Környei László, az első Fidesz-kormány oktatási helyettes államtitkára, aki jelenleg tanácsadóként dolgozik a győri AUDI Hungaria Általános Művelődési Központnál. A szakember a 9 évfolyamos általános iskolai modell és a gyakorlatorientált szakképzés mellett érvel.

Illusztráció: MTI/Balázs Attila

Izgalmas és tanulságos nagyinterjút készített Környei Lászlóval a Tízperc iskolablog. Az oldal immár hagyományosan neves oktatási szakembereket kér fel, hogy véleményezzék, elemezzék, mi történt az elmúlt egy évben az oktatás területén. 2019 sem volt éppen eseménytelen: a magántanulói státusz helyett egyéni tanrendet kell igényelni, szigorodik az beiskolázás 6 éves életkorhoz kötése, újabb reformokat jelentettek be a szakképzés területén, és úgy tűnt, lesz új Nemzeti alaptanterv, de végül mégsem jelent meg idén az új Nat – ezekről is beszél az első Fidesz-kormány oktatási helyettes államtitkára.

Környei László szerint sajnos továbbra is óriásiak a különbségek az egyes magyar iskolák között, ami meghatározza a fiatalok előrehaladását, a kiegyenlítődésnek – a kormányzati erőfeszítések ellenére – nem látszódnak jelei. Az oktatás színvonala, a pedagógiai teljesítmény nem lett egyenletesebb.

„Sőt, egy iskolán belül is nagy különbségek vannak osztályok, pedagógusok között. Vannak problémás és vannak kimagasló intézmények. A 2010-ben elindult változásoktól lehetett volna remélni, hogy a köznevelés kiegyenlítettebb képet mutat majd, de ez egyáltalán nem következett be. Nem kerültünk közelebb ahhoz a célhoz, hogy a legjobb iskola a legközelebbi iskola legyen”

– mondta, hozzátéve: egy iskola minősége alapvetően a pedagógusokon múlik. Véleménye szerint egyébként

„minden iskolának van saját arculata, amit az igazgató és a pedagógusai együtt alakítanak ki. Sokat lehetne javítani az oktatás színvonalán, ha az igazgatók tényleg vezetőként lépnének fel.”

A szakember arra is rámutatott, teljesen kiegyenlíteni nem lehet az iskolák színvonalát, badarság lenne ezt várni.

„Ha megnézzük a különböző nemzetközi felméréseket, akkor látjuk, hogy a mintaországokban is vannak különbségek az iskolák között, sokkal kisebbek ugyan, mint Magyarországon, de mindenképpen vannak. Közelíteni azonban lehetne egymáshoz az intézményeket, és az iskolák központosítása, a pedagógus minősítési rendszer, a tankönyvi szabályozás mind olyan eszközök, amelyek szolgálhatnák azt a célt, hogy az iskolák között korábban elsősorban financiális okokból meglévő hatalmas különbségek csökkenjenek.”

Környei László annak idején nagy reményt fűzött a pedagógus minősítési rendszer bevezetéséhez, de úgy látja, az eredménye sajnos nulla.

„Azt mondták, végre ki fog derülni, ki a jó pedagógus és ki a nem jó pedagógus. Hát hol vagyunk ettől? A minősítések eredményei alapján az országban csak jó pedagógus van. Ott vagyunk, mint a minősítés előtt: hivatalosan most sem tudjuk, ki a jó és ki a rossz szakember. Óriási probléma, hogy nincs helyi tanterv az iskolákban.”

Környei László. Fotó: tizperciskola.blog.hu

Abszolút támogatja viszont az új szakképzési törvényt, amennyiben az megpróbál elszakadni a közalkalmazotti bérezéstől. Nem zavarja, hogy ez feszültséget okozhat a pedagógustársadalmon belül, hiszen a nem szakképzésben dolgozó pedagógusokat a változás nem érinti.

„Őszintén, nem érdekel a feszültség. A jókat fizessék meg, a rosszak meg hagyják el a pályát. Az Ohm-törvényt régóta ismerjük: ha nincs feszültség, nincs áram. Ha nincs feszültség, nincs haladás. A pedagógus sem fog hatékonyabban dolgozni, ha nincs valami feszültség, ami arra ösztönzi, hogy hatékonyabban dolgozzon. Bruttó 20 ezer forintért havonta nem fog jobban dolgozni”

– vallott erről.

Arra is lát esélyt, hogy az új szakképzési törvénnyel végre megjelenhetnek a jobb szakemberek a szakképzés környékén.

„Ha a szakképzést nem kötik a közalkalmazotti szabályok, vagyis nem közalkalmazotti bérért kell találni gyakorlatra szakembert, akkor megvalósulhat végre az, hogy például egy építészmérnököt alkalmazzanak, akinek van egy jó állása ugyan, de tud heti egy napot arra szánni, hogy bemenjen a szakképző iskolába gyakorlati órát tartani a gyerekeknek. Ha ezt meg tudja fizetni a szakképzés, akkor be tudnak vonni olyan, a napi gazdaságban dolgozó szakembereket, akik a mai technológiával küzdenek, a napi piaci viszonyokat ismerik”

– fejtette ki. Majd hozzátette:

„Maga az ötlet jó. Kérdés az, hogy a szakképzési centrumok és a tagintézményeik vezetői felfogják-e, mit jelent ez a lehetőség, és élni fognak-e vele, vagy továbbra is megoldják Pista bácsival, akivel együtt szoktak sörözni, és azért toboroznak össze évről évre 5 gyereket piacképtelen cipőfelsőrész-készítőnek, hogy Pista bácsit ne kelljen elküldeni. Ha az ezzel járó feszültséget kezelni tudják az intézményvezetők, akkor a változások a szakképzés javára válnak.”

Ami a szakképzés tervezett megújítását illeti, jogos elvárásnak tartja, miszerint a szakképzésnek alapvetően szakképzéssel kell foglalkoznia. Szerinte azonban ez csakis akkor lehetséges, ha Magyarország bevezeti a 9 évfolyamos általános iskolát, illetve ténylegesen gyakorlatközelibbé teszi szakképzést.

„Magyarország oktatására az a jellemző, hogyha a kalapácsot akarják tanítani, akkor előbb megtanítják a kalapács történetét, hogy milyen fajtái vannak, hogyan készül. A gyerek tehát tanul fél éven keresztül a kalapácsról, majd miután levizsgázott az elméletből, elviszik megmutatni neki, hogy 'na, látod, így néz ki egy kalapács'. Ugyan szöget beverni még mindig nem tud vele, de arra tud válaszolni, hol gyártják a legtöbb kalapácsot a világon. A világ irigyelt oktatási rendszereiben gyakorlatorientált képzés van még az orvosképzésben is: elküldik gyakorlatra a hallgatókat, és a munkájuk során egyre több olyan feladatot kapnak, amire a gyakorlatuk során készülnek fel, és miután a szakma környezetét megszokták, miután az alapokat el tudják végezni, és valóban el tudják dönteni, hogy tényleg orvosok akarnak-e lenni, akkor kezdődik csak a többéves elméleti képzés. […] A kamara is ezt az utat próbálja megnyitni, hogy igenis, abból is lehet építészmérnök, aki a nélkül kezd el kalapáccsal szöget beverni, hogy tudná, mi a kalapács története”

– magyarázta.

A 9 évfolyamos általános iskola bevezetése szerinte alapjaiban oldaná meg a köznevelés problémáit.

„Az elnyújtott, lassabb haladást biztosító 5-6 éves egységes alsó tagozaton lehetne differenciálni, ki lehetne türelmesen várni a gyerekek eltérő érési folyamatát. A maradék 3-4 évre kellene szétszedni a gyerekeket érdeklődés szerint, hogy adott legyen a lehetőség a gyakorlatközelibb irány választására, és nem cipelni magukkal azokat a gyerekeket az elméletibb irányba, akiket nem lehet az Ady-versekkel lázba hozni. Fontos lenne, hogy a szelekció irányultságbeli legyen, és ne színvonal szerint válogassák a gyerekeket, hogy ne legyen köztük alá-fölérendeltség, és megmaradjon a horizontális mozgás lehetősége. Egy hasonló rendszerrel a 9 általános iskolai év alatt lehetne garantálni minden gyereknek, hogy azok az alapkompetenciák (az írás, az olvasás, az alapvető matematikai műveletek, a digitális kompetenciák, idegen nyelv ismerete) megerősödjenek, amelyek egy szakma elsajátításához szükségesek. Ezt követően a szakképzésnek valóban a szakképzéssel kellene foglalkoznia. Annyira nyilvánvaló irányba mutatnak a nemzetközi példák sikerei, csak le kellene vonni belőlük a megfelelő következtetéseket. Ez kellene, hogy legyen a szakképzés javításának első lépése”

– boncolgatta.

Környei László szerint nem beszélhetünk pedagógushiányról hazánkban, amikor az általános iskolában 10,4 gyerek jut egy pedagógusra, míg OECD átlag 15. Legfeljebb az az idegen nyelv és a természettudományi szakok oktatása területén érzékelhető probléma. A szakember azt is leszögezte: az iskola-összevonások, iskolaközpontok létrehozásának lelkes és feltétlen támogatója.

„Egyértelműen annak a híve vagyok, hogy meg kell szervezni egy speciális iskolabusz hálózattal, hogy a gyerekeket behordják a jó személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező iskolaközpontokba, és ha a realitásokat nézzük, a demográfiai adatokat, a köznevelés minőségét, a finanszírozási kérdéseket, akkor ezt mindenképpen meg kellene lépni előbb-utóbb. Az Oktatási Hivatal már felmérte, lenne-e ennek realitása, és lenne. Én a tyúkanyó modell híve vagyok, vagyis annak, hogy van egy jól felszerelt iskolaközpont és vannak pici tagintézményei”

– részletezte.

„A magyar köznevelésnél liberálisabb rendszer nagyon kevés van. Sehol máshol nem tapasztaltam, amit Magyarországon, hogy egy pedagógus azt csinál, amit akar, és ennek nincs következménye még akkor sem, ha eredménytelen. A gyerekek szempontjait nézve nagyon mások a most sikeres rendszerek: sokkal kevesebbet tanítanak, de eszméletlen precizitást követelnek meg”

– beszélt arról, milyen nemzetközi mintát, példát kellene alapul venni a honi rendszer átalakításakor.

„Annak a híve vagyok, hogy azok az országok, amelyek egy gyors gazdasági növekedésen kell, hogy átmenjenek, azoknak a délkelet-ázsiai rendszerek oktatási példáiból kell meríteniük. Meríteniük, és nem átvenniük! A jólétben kiérlelt holland, finn rendszerek modelljeit nem lehet másolni. Ott, ahol a legfelkészültebb 20%-ból kerülnek ki a pedagógusok, ott más módszerek lehetségesek. Nekünk a következő 30-40 évben vért kell izzadni, hogy elérjük az uniós gazdasági és életszínvonalat. Mi nem tudunk keletebbről szakmunkásokat hozni. Nekünk kell őket kiképezni. Nem engedheti meg a felzárkózni kívánó ország, hogy kényelmes oktatási rendszereket működtessen. A fejlődés mindig konfliktusokkal, belső feszültségekkel jár minden szinten, de nincs más út”

– fogalmazta meg.

https://aktualis.blogstar.hu/./pages/aktualis/contents/blog/88160/pics/lead_800x600.jpg
iskola,kormány,Környei László,köznevelés,oktatás,szakképzés
 

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

A kormány azonnali hatállyal felfüggeszti a börtönkártérítések kifizetését

2020.01.18. 15:20
A kormány azonnali hatállyal felfüggeszti a börtönkártérítések kifizetését – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) …

Idén is hozzásegít a kormány a jogosítvány megszerzéséhez

2020.01.16. 10:25
A 20 év alatti fiatalok idén is segítséget kapnak vezetői engedélyük megszerzéséhez. A kormány 25.000 forinttal támogatja a KRESZ-vizsga és a tanfolyam díját. A …

A kormány semmilyen forrást nem vesz el Budapesttől

2020.01.13. 12:50
A kormány semmilyen forrást nem vesz el Budapesttől, ezt legfeljebb Brüsszel teszi meg - közölte a Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Orbán Viktor csütörtökön tartja évnyitó Kormányinfóját

2020.01.07. 10:05
Sok külföldi tudósító érkezésére is számítanak.

Külügyminiszter lehet Novák Katalinból?

2020.01.04. 05:35
A Privátbankár portál értesülései szerint küszöbön áll a kormányátalakítás, mellyel az Európai Néppártból kifelé tartó Orbán Viktor megerősítheti az amerikai ultrakonzervatív, neoprotestáns …

Gatyába rázza a kormány az egészségügyi rendszert

2019.12.26. 17:05
Fontos változásokat irányzott elő egy néhány napja megjelent kormányhatározat. Mindenki nyugodjon le, nem épülnek stadionok a kórházak helyére.

Bemutatkozik az új kormányszóvivő, Szentkirályi Alexandra

2019.12.20. 15:10
A csütörtöki Magyar Közlönyben is megjelent már, hogy 2020. január 1-től Szentkirályi Alexandra Magyarország kormányának új szóvivője.

Megkéseltek egy tanárt egy győri középiskolában

2019.12.05. 13:45
Csütörtökön, dél környékén megszúrtak egy tanárt a győri Jedlik Ányos középiskolában - számolt be róla az Index olvasói értesítések alapján.

Újabb fake news: senki sem tervezi a választási törvény módosítását!

2019.11.20. 17:30
A Blikk informátorai voltak „jól értesültek”, a Fidesz meg helyretette őket.

Többmillió forinttal díjazza a Pénzügyminisztérium a pénzügyi tudatosság fejlesztését

2019.08.13. 16:45
Díjat hoz létre a Pénzügyminisztérium (PM) a pénzügyi tudatosság fejlesztésében kiemelkedő teljesítményt nyújtó …

Ezeket a cikkeket olvastad már?