Blogolj!

Ünnepi ülésnapon emlékezett harminc évvel ezelőtti megalakulására az Országgyűlés

MTI/Máthé Zoltán

Nemzeti összefogásra van szükség ahhoz, hogy az élet minél gyorsabban visszatérjen a rendes kerékvágásba - mondta Áder János államfő szombaton a parlament ünnepi ülésén, ahol az Országgyűlés 30 évvel ezelőtti megalakulására emlékeztek a képviselők.

"Az emberi szabadság nem körülmény, hanem feladat" - idézte beszéde elején Varga Bélát a Nemzetgyűlés egykori elnökét, Áder János köztársasági elnök.

Varga Béla 30 évvel ezelőtti beszédében pontosan tudta mit veszített el az ország 1947-ben, ezért is köszönte meg az itthonmaradóknak, hogy a szabadásg szeretetét négy évtizeden át megőrízték.

Áder János hangsúlyozta, hogy amit az elmúlt 30 évben alkottunk, az kiállta az idő próbáját,

"Magyarország független, demokratikus jogállam, szabad ország".


Az államfő felidézte, 30 évvel ezelőtt ezen a napon, május 2-án, "lezártunk egy korszakot". A mai Országgyűlésnek mindössze hét olyan tagja van, aki részese volt a 30 évvel ezelőtti történelmi pillanatnak, a mai parlament legfiatalabb képviselője pedig 1990. május 2-án még meg sem született.

Érdemes ezért felidézni - folytatta -, milyen korszak zárult le akkor:

az a rendszer, még ha népi demokráciának hazudták is, valóban diktatúra volt.


Kifejtette: 1990-ben lezárult egy olyan korszak, amelyben a mentelmi jog sem tudta megakadályozni a legnagyobb parlamenti párt főtitkárának, Kovács Bélának az elhurcolását a Szovjetunióba; amelyben Magyarország miniszterelnökét, Nagy Ferencet "politikai krimibe illő módon" kényszerítették lemondásra; és amikor a választók döntését semmibe véve, csalással, erőszakkal a kommunisták minden hatalmat a kezükbe kaparintottak.


Az 1990. május 2-án megalakult új Országgyűlésre várt, hogy "a lelkekben átmentett szabadságvágyból" jogállamot építsen, megteremtse a szabadság feltételeit, megerősítse annak alkotmányos alapjait, létrehozza a demokrácia, a népszuverenitás intézményeit - mondta a köztársasági elnök.

Szavai szerint

az első Országgyűlés munkájában egyszerre volt jelen a reformkor elkötelezettsége, 1848 lelkesedése, a kiegyezés bölcsessége és 1956 bátorsága.


Áder János köszönet mondott mindazoknak, akik segítették az új politikai, alkotmányos intézményrendszer megteremtését, akik részesei voltak az 1848-as törvényalkotási folyamathoz hasonlítható "közjogi honfoglalásnak".

Továbbá Göncz Árpádnak és Antall Józsefnek, az 1990-ben született szabad Magyarország első köztársasági elnökének és miniszterelnökének, valamint Szabad Györgynek, az 1990-ben ismét szabadon választott Országgyűlés első elnökének.

1990 tavaszán - 45 év után - ismét szabadon választhatott az ország, de a munka dandárja még hátravolt: az új törvényhozásra várt a demokratikus intézmények létrehozása, a régóta vágyott szabadságjogok biztosítása. Az új képviselőkre várt, hogy "hétmérföldes léptekkel" induljanak el azon az úton, ahol gazdaságunk piac-, verseny- és magántulajdon-alapúvá válik; ahol új, erős, egyenlő felek közötti szövetségeket kötünk; ahol a határok átjárhatóvá válnak; és ahol tagjai leszünk a NATO-nak és az Európai Uniónak. "Amikor Magyarország ismét Magyarország lesz" - mondta az államfő.

A köztársasági elnök az ajánlotta, hogy

a koronavírus-járvány miatt ránk váró feladatok megoldásához használjuk erőforrásként mindazt, amit az elmúlt 30 évben elértünk és amit az elmúlt hetekben megtapasztaltunk, "hogy hamarosan újra élvezhessük a szabadságot".

Kiemelte: az elmúlt hetekben a járvány nem csak törékenységünkre figyelmeztetett, de a társadalmi összefogás erejét is megmutatta.

A köztársasági elnök beszéde után a parlament politikai nyilatkozatot fogadott el Magyarország népképviseleti rendszerének 30 évvel ezelőtti visszaállításáról.

Az Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, továbbá Kocsis Máté, Kósa Lajos, Varga Mihály, Németh Zsolt és Hörcsik Richárd (Fidesz), valamint Harrach Péter (KDNP) által jegyzett előterjesztést 126 igen szavazattal, 1 nem ellenében fogadta el a parlament.

A politikai nyilatkozat teljes szövege itt olvasható:

Az Országgyűlés tisztelettel emlékezik meg az ország állami önrendelkezése 1944. március tizenkilencedikén történt elvesztését követő első szabadon választott népképviselet 1990. május másodiki megalakulásáról, amely - Alaptörvényünk szerint - hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdete. A szabad országgyűlés az ettől a jogtól évtizedekig megfosztott magyar polgárok demokratikusan kinyilvánított akaratából jött létre.

Az Országgyűlés tagjai fejet hajtanak mindazon magyarok helytállása előtt, akiknek hűsége, szabadságvágya, bátorsága és áldozatvállalása elengedhetetlen volt ahhoz, hogy - amint az ország függetlenségének elvesztét okozó külső körülmények változása lehetővé tette - a magyar nép ismét önnön kezébe vehesse sorsát. Hálával emlékezünk a nemzetiszocialista, illetve a kommunista diktatúra és az idegen megszállás ellen küzdő, és a vértanúságot is vállaló honfitársainkra, az 1945-ös és 1947-es nemzetgyűlés demokratikus meggyőződésük mellett mindvégig kitartó képviselőire, 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk hőseire, a
rendszerváltoztatás folyamatának nemzet és demokrácia iránt elkötelezett előkészítőire és elindítóira éppúgy, mint azokra, akik mindennapi munkájukkal, erőfeszítéseikkel, tehetségükkel és szorgalmukkal, gyermekeik felnevelésével járultak hozzá az ország fennmaradásához.

Kegyelettel gondolunk az első szabadon választott országgyűlés elhunyt tagjaira, s megbecsüléssel mindazon képviselőtársainkra, akik a rendszerváltoztatás első demokratikus parlamentjében, illetve azt követően megbízatásuk lejártával, a polgári életbe visszatérve Magyarország felemelkedéséért dolgoztak.

A kommunisták több mint négy évtizednyi uralma során lepusztított, elszegényített, súlyos adóságokkal terhelt és szellemileg, lelkileg is megnyomorított ország helyreállítása történelmi súlyú kihívás elé állította az új törvényhozás tagjait. A demokratikus és jogállami berendezkedés rövid időn belül megvalósuló felépítését, a piacgazdaság jogi kereteinek kialakítását, az ország nemzetközi  kapcsolatrendszerének átalakítását, az ország határain kívül rekedt magyar közösségekért való felelősségvállalásnak a nemzetpolitikába történő visszaillesztését a Szent István-i államszervezéshez fogható jelentőségű tettként fogadjuk el, és
elismeréssel illetjük.

Ugyanakkor, az adott külső és belső történelmi helyzet adta nehézségek közepette, a rendszerváltoztatás továbbvitele során hozott döntésekkel nem sikerült gátat szabni a társadalom jelentős részét érintő kiábrándulásnak és a kommunista diktatúrát korábban fenntartó csoportok meg-megújuló uralmi törekvéseinek. E - posztkommunizmusként jelölhető, az ország újbóli lecsúszásának és külső függésbe kerülésének veszélyét többször felidéző - korszakot az új Alaptörvény 2012. január elsejei hatályba lépése zárta le.

Mi, a megbízatását töltő Országgyűlés tagjai történelmünk jeles teljesítményei között tartjuk számon a harminc évvel ezelőtt megalakult népképviselet országépítő munkáját, és újólag elkötelezzük magunkat a rendszerváltoztatás célját és értelmét adó értékek - a szabadság, az alkotmányosság és a nemzeti önrendelkezés - mellett. Valljuk, hogy csakis a közösség demokratikus akaratnyilvánítás útján kifejezett felhatalmazása szabhat irányt az állam működésének. Valljuk, hogy csakis egy önmagára értékként tekintő nemzet képes szabad akaratnyilvánításra. Valljuk, hogy csakis egy, a hagyományaira támaszkodó, de megújulni tudó erős állam alkalmas e szabadság külső és belső feltételeinek biztosítására.

Széchenyi István szavaival valljuk, hogy csakis a ,,saját tengelye körül forgó", önálló Magyarország kerülheti el, hogy ismét gyarmati sorba süllyesszék, s csak egy ilyen Magyarország válhat bármely együttműködésben egyenrangú szövetségessé.

Mi, a megbízatását töltő Országgyűlés tagjai 1990. május másodikát visszanyert szabadságunk első napjának tekintjük, mely szabadság arra adatott, hogy az egymást követő nemzedékek ismét naggyá tegyék Magyarországot.

https://aktualis.blogstar.hu/./pages/aktualis/contents/blog/94228/pics/lead_800x600.jpg
Áder János,országgyűlés
 

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Kocsis Máté Gyurcsánynak: nehezen viseljük, ha Ön oktat ki minket a kormányzásról

2020.09.21. 20:40
A Fidesz frakcióvezetője emlékeztette az Országgyűlésben hétfőn ismét Jászai Mari-díjas előadást bemutató bukott …

A kormány szerint az Országgyűlésnek működnie kell

2020.09.07. 16:25
A Fidesz-KDNP közleményben jelentette be, hogy közös frakcióüléssel indítja az őszi parlamenti ülésszakot azónban a járványügyi helyzetre nem tart kihelyezett tanácskozást.

Áder János kihirdette a költségvetés megalapozásáról szóló törvényt

2020.07.13. 16:55
Áder János köztársasági elnök elrendelte a központi költségvetés megalapozásáról szóló törvény kihirdetését hétfőn.

Rendkívüli ülésen dönthet a parlament a járvány miatti uniós hitelfelvételről

2020.07.12. 15:00
Rendkívüli, kétnapos ülést tart jövő héten az Országgyűlés, amelyen a képviselők többek között feltételeket szabva …

A Fidesznek kedvez, ha egy listán „gyurcsányozódik össze” az ellenzék

2020.07.09. 12:35
Végleg elveszthetik identitásukat, sőt, el is tűnhetnek egyes pártok, ha mindenki mindenkivel gátlások nélkül összefog.

Aláírta a köztársasági elnök a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt

2020.06.17. 16:05
Áder János szerdán aláírta a veszélyhelyzet megszüntetéséről, és a járványügyi készültségről szóló törvényt, …

Gulyás: Szerda éjfélkor megszűnhet a rendkívüli jogrend

2020.06.16. 15:20
A mai napon megszavazta a parlament a veszélyhelyzet megszüntetését, az Országgyűlés döntése után Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető …

Beszámoló készült Áder János elmúlt hároméves munkájáról

2020.06.13. 10:45
Beszámoló jelent meg Áder János államfő második megbízatásának első három évéről. Az internetes évkönyv a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) honlapjára …

Kövér László: a magyarság nem veszítheti el a 21. századot!

2020.06.04. 11:50
Az Országgyűlés elnöke szerint a magyarság új megoldást kínál szomszédainak, a térség országainak: vagy összefognak, együttműködnek, és közösen lesznek …

Június 20-án szűnhet meg a járványügyi veszélyhelyzet

2020.05.26. 14:55
A kormány kedd délután nyújtja be az Országgyűléshez azt a törvényjavaslatot, amellyel az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy szüntesse meg a koronavírus-járvány miatt …

Ezeket a cikkeket olvastad már?