Blogolj!

Nagy István: Fejleszteni kell, mert aki megáll, az lemarad, és piacot veszít

Mindig is büszkék voltunk kiváló mezőgazdaságunkra, és most a koronavírus-járvány közepette felértékelődött a hazai termékek fontossága. Lehet-e ilyen téren önálló Magyarország, milyen pályázati lehetőségek vannak, mennyire innovatívak a magyar gazdák, milyen hazai technológiák hozhatnak áttörést? Mit tehetünk a külföldről beáramló rossz minőségű termékek ellen, hogy halad az öntözésfejlesztés, mit tesz Magyarország a méhek védelmében? Megannyi égető kérdés, de a magyar kormány ezen a téren is igyekszik a legjobbat nyújtani, ahogy arról Nagy István agrárminiszterrel készült interjúnkban meg is győződhettünk. Blogstar-interjú. 

- A Koronavírus időszakában az élet minden területén beigazolódott, hogy a nemzetállami politika, a globális helyett a lokálisban való gondolkodás, egy ország külföldi kitettségének, kiszolgáltatottságának visszaszorítása a legkomolyabb kulcskérdés. A nemzetgazdasági szempontból is stratégiai fontosságú magyar agrárium jelentősége felértékelődik egy ilyen időszakban, s egyre inkább létkérdéssé válik: lehet-e önellátó Magyarország?

- Magyarország most is a lakosságának többszörösét tudja ellátni, a magyar agrárium mintegy 25 millió embert képes kiszolgálni friss magyar élelmiszerrel. Azt is fontos tisztán látni, hogy Magyarország mezőgazdasági termékekből zömében önellátó, és a világjárvány okozta korlátozások ráadásul még új lehetőségeket is biztosítanak a hazai ágazatoknak az előállított alapanyagok felhasználására.

Újabb hazai kapacitások létrehozása ott lehet indokolt, ahol ettől a kitettség érdemi csökkenése várható, de ehhez alapos piaci- és költség-haszonelemzésekre van szükség. Látható, hogy a nemzetközi áruforgalom még válsághelyzetben is nagyobbrészt fenntartható, de a kitettség csökkentése ésszerű keretek között és a fenntarthatóság szempontrendszereit is figyelembe véve reális cél. 

- Számtalan új magyar technológia létezik a HUMIN AQUA-tól a Vízőrig bezárólag, amelyek a megváltozott időjárási, termelési körülményekre igyekeznek XXI. századi válaszokat, megoldásokat találni. A cél, hogy ugyanakkora hektárszámon, kevesebb öntözéssel több és egészségesebb zöldség, gyümölcs, gabona teremjen úgy, hogy mindeközben feljavítjuk, regeneráljuk a mára igencsak kizsigerelt magyar termőföldet. Mindez lehetséges, új magyar technológiák használatával. Erre kormányprogramot lehetne írni…

- Az Agrárminisztérium mindig is kiemelt ügyként kezelte az innovációk, az előremutató beruházások támogatását.

Hisszük, hogy a koronavírus utáni helyzetben is egyetlen jó döntés létezik: fejleszteni kell, mert aki megáll, az lemarad, és piacot veszít. Ezért is hoztunk létre egy 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői számára, továbbá 80 milliárd forint értékben új mezőgazdasági beruházási pályázati csomagot hirdetett meg az agrártárca az állattenyésztés és a kertészeti ágazat számára. 

A válságkezelő támogatási programot a következő két hétben meghirdetjük, ebből az élelmiszeripar 8 milliárd, a baromfiágazat 3 milliárd forinttal részesül. A beruházási pályázati csomag részleteit a nyár folyamán tesszük közzé, 50 milliárd forint értékben a teljes állattenyésztési ágazatot felöleli majd a felhívás, amelynek újdonsága, hogy 50 százalékos támogatás mellett 500 millió forintról 2 milliárd forintra emeljük a maximálisan elnyerhető összeget.

- A szigorú karanténvilág és vírus idején az ember magyarországi üzletláncokban vásárolva marokkói gyümölcsöket, spanyol paprikát, kínai fokhagymát, lengyel uborkát, holland krumplit, stb. talált tonnaszám. Miközben a világ legjobb hagyma és fokhagyma termő vidékén - Makó környékén - szenvednek a gazdák az átvételi árak folyamatos csökkenése miatt. Ugyanez igaz a paprikatermelőkre is, akik 150 forintos kilónkénti áron kénytelenek eladni a paprikát, ami a hazai boltokba 900 forintért kerül. Nem lehet védeni, pozitívan diszkriminálni a magyar agrárium termékeit, termelőit?

- De lehet, és kell is, bár a diszkrimináció talán nem a legmegfelelőbb szó, inkább fogalmazzunk úgy, hogy ösztönözni lehet a hazai termékek fogyasztását, és forgalmazását. Pontosan ezt is tettük, már a járványhelyzet kezdetén arra kértem a kiskereskedelmi láncokat, hogy az importáru helyett a magyar termékek árusítását helyezzék előtérbe, a vásárlókat pedig arra, hogy ezeket keressék. Egyebek mellett ez volt az oka annak is, hogy a helyi termelői piacok újranyitását szorgalmaztam, és ezt sok helyen sikerült is elérni. A magyar élelmiszergazdaságot mintegy 174 ezer vidéki vállalkozás tartja életben, amelyek jó része 10 fő alatti vagy önfoglalkoztató. Nekik hatalmas szükségük van most arra, hogy el tudják adni a megtermelt árut.  Ezt segíti új kezdeményezésünk, a www.termeloikosar.hu weboldal elindítása is, ahova a gazdák feltölthetik, hogy milyen portékát kínálnak eladásra, a vevők pedig online válogathatnak, vásárolhatnak. Ezzel is a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar stabil működését szeretnénk segíteni.

- A NÉBIH is folyamatosan vizsgálja például a marokkói zöldségek és gyümölcsök minőségét. Köztudomású, hogy az észak-afrikai országokban számtalan olyan műtrágyával, rovarirtószerrel kezelik a zöldségeket, gyümölcsöket, amelyek az Unióból régen ki vannak tiltva. Sokszor ezeket a termékeket csak átcimkézik és spanyol cégeken keresztül - szinte  -kontroll nélkül öntik rá a kelet-közép európai piacra…

- Természetesen az Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal – amennyiben az ellenőrzései során szabálytalanságot talál – azonnal megteszi a legmegfelelőbb lépéseket.

Fontos kiemelni, hogy az élelmiszer minőségi ellenőrzésének terén világszinten is kevés országban létezik olyan szigorú rendszer, mint nálunk. Igaz ugyanakkor, hogy a legnagyobb biztonságot az választja, aki magyar, és lehetőleg helyi terméket választ. A piacokon vásárolva sok esetben személyes ismeretség is kialakul eladó és vevő között, ennél nagyobb biztonság pedig nem létezik.

Arról nem is beszélve, hogy például a távoli országokban megtermelt gyümölcsöt legtöbbször még zölden szedik le, hogy a több heti vagy havi hajóút közben beérjen, ám az íze összehasonlíthatatlan az itthon termett gyümölcsökével. Aki tehát a hazai termékek mellett dönt, az biztos, hogy ízletes ételhez jut! Arról nem is beszélve, hogy ha a kiskereskedelmi üzletek a magyar termékeket részesítik előnyben az import áru helyett, a vásárlók pedig elsősorban ezeket keresik, akkor – amellett, hogy a bajba került magyar termelőknek is segítenek – a környezetet is óvják, hiszen a rövid ellátási lánc nem terheli úgy az ökoszisztémát, mint a külföldről érkező termékek ideszállítása.

- Évtizedes anomáliát oldott meg az Agrártárca az elmúlt hónapokban: a mezőgazdasági területek osztatlan közös tulajdonainak jogszabályi rendezésével. Érdemes volna elmagyarázni, miért olyan fontos lépés ez!

- Túlzás nélkül állíthatom, hogy a Parlament előtt lévő törvényjavaslat az elmúlt évtizedek talán legkomolyabb előrelépése ebben a kérdésben, amivel egy csaknem 30 éves adósságát törleszti az állam. Az osztatlan közös földtulajdon megszűntetését segítő jogszabály lehetővé teszi, hogy az érintett csaknem 2 és fél millió hektár föld jogi sorsát egyértelműen, olcsón, és gyorsan, az állam legkisebb szerepvállalásával lehessen rendezni. Mintegy 1 millió 600 ezer földrész van ilyen tulajdonban, amely helyzetből sokan szabadulnának. A kérdés mintegy 3,5 millió embert érint, akik méltányos és gyors megoldást kapnak a javaslat által. A javaslat egy 2010 óta tartó folyamat fontos állomása, mert azon területek ügyét is rendezi, amelyekre eddig nem nyílt mód, mint például az erdőterületek. Célunk, hogy az osztatlan közös tulajdon kivezetésével tiszta, átlátható földtulajdoni rendszer alakuljon ki Magyarországon. Az osztatlan közös tulajdon rendszere a magyar mezőgazdaság fejlődésének egyik gátja, hiszen ki merne ilyen területeken hosszabb távú beruházást végrehajtani? Ennek a dilemmának is elejét vesszük ezzel az intézkedéssel.

- A következő uniós ciklus legnagyobb nyertese a magyar mezőgazdaság lehet. A legújabb traktorok, talajszkennerek, kombájnok beszerzése mellett lehet-e koncentrálni az anyaföld megőrzésére, feljavítására, az egészségesebb termékek előállításának ösztönzésére is?

- Természetesen kiemelt célunk az, hogy az ellátás biztosítása mellett szem előtt tartsuk a fenntarthatóságot, és megőrizzük anyatermészetünk értékeit is. Olyan tervekbe nem mehetünk azonban bele, amelyek ellehetetlenítik a hazai gazdatársadalmat, és ezzel a teljes mezőgazdasági ellátási láncot veszélybe sodorják.

A brüsszeli tárgyalóasztalon jelenleg az Európai Zöld Megállapodás részét képező Termőföldtől az Asztalig, valamint a Biodiverzitás stratégia az egyik legfajsúlyosabb kérdés. Mi a kezdetektől abban bíztunk, hogy ezek a tervek lehetőséget jelentenek majd az európai gazdák számára abban, hogy versenyképességük megtartása mellett tudjanak hozzájárulni a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Elolvasva az Európai Bizottság javaslatát azonban sajnos azt kell, hogy megállapítsuk, hogy az abban foglaltak nem csak, hogy nem teremtenek lehetőséget a gazdáknak, de egyenesen az európai mezőgazdaság jövőjét fenyegetik.

Környezet- és klímavédelmi szempontok mögé bújva olyan célszámokat írna elő Brüsszel, amik kivitelezhetetlenek. Felére csökkentenék például a növényvédőszerek használatát, illetve kötelezően ökológiai termelésbe vonnák 2030-ig az összes mezőgazdasági terület 25%-át. Ezek a követelmények nyilvánvalóan teljesíthetetlenek tíz év alatt, alternatív megoldások és módszerek hiányában pedig nem csak az uniós versenyképességet, de akár az élelmezésbiztonságot is veszélyeztethetik. Vannak olyan előzetes elemzések, amelyek szerint a javasolt intézkedések az európai mezőgazdasági termelés 15%-os csökkenéséhez vezetnek majd. Ez pedig az élelmiszer- és az alapanyagárak drasztikus emelkedését hozhatja, ami az EU-n kívülről érkező élelmiszerek még nagyobb mértékű beáramlásának is utat nyithat. Mindezt elfogadhatatlannak tartjuk.

- Évek óta beszél a kormány az öntözhető mezőgazdasági területek drasztikus növeléséről. Óriási költségek, számok röpködnek a téma kapcsán. Hogy állunk európai viszonylatban mindezzel, nem kellene-e jó előre tartalékolni, tározókat, csatornarendszereket építeni, amíg van víz?

- Az öntözésfejlesztés társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is kulcskérdés; hiszen ez adja a termelés biztonságának és hatékonyságának alapját. Éppen ezért a tavalyi év egyik legnagyobb eredményének tartom, hogy el tudtuk fogadni az öntözéses gazdálkodásra vonatkozó törvényt, mi kimondja, hogy az öntözés az öntözés közérdek. Ezért törvénybe foglaltuk, hogy a speciális öntözési szolgalom értelmében a szolgáló ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az öntözés kialakítását és üzemeltetését, amiért természetesen megfelelő kártalanítást kap. Ez pedig azt jelenti, hogy mindenkinek lehetősége nyílik az öntözéses gazdálkodásra. A jogszabály rendelkezéseinek köszönhetően a gazdák jóval egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban jutnak öntözési engedélyhez, mint korábban, százhektárnyi termőföld esetében az öntözéséhez szükséges fejlesztések előkészítési költsége mintegy 5 millió forinttal lett olcsóbb. Törekvéseink eredményeképp 10 éven keresztül évi 17 milliárd forint forrást biztosít a kormány az öntözésfejlesztésre, ami jelentős összeg. Az öntözésről szóló törvénynek tehát – főként az idei aszályos első félévet látva –  történelmi jelentősége van. A célunk, hogy két év alatt 200 ezer hektárra, majd 2030-ra legalább 400 ezer hektárra növeljük az öntözött területek nagyságát. Ezt segíti az a döntésünk is, mellyel az öntözésfejlesztési beruházások pályázható összegének eddigi 500 millió forintos felső határát 2 milliárd forintra emeltük. Ezzel lehetővé válik, hogy a változatlan 50 százalékos intenzitás mellett, a gazdák életszerű pályázati feltételekkel, megfelelő öntözési beruházási támogatáshoz jussanak.

- Miniszter úr méhész, egyik legfontosabb szívügye ez. Szokták mondani, hogy a világ végét jelentheti, ha eltűnnek az életet jelképező és a virágbeporzásban igencsak nélkülözhetetlen méhek. Hogy áll Magyarország e téren?

- Klímavédelmi intézkedéseink fontos alappillére a méhészek támogatása, hiszen nem túlzás kijelenteni, hogy méhek nélkül nincs élet. Földünk globális tápláléklánca alapvetően a méhek és egyéb beporzók tevékenységén alapul: mind az állatvilág, mind mi emberek képtelenek lennénk túlélni a méhek nélküli világot. Tisztában vagyunk a méhészeti ágazat stratégiai jelentőségével, ezért próbáljuk minden eszközzel segíteni a méhészek lelkes, kitartó munkáját. Ezért is döntöttünk például a méhészeti termékek értékesítéséből származó bevételek utáni személyi jövedelemadó mentességéről. Ezen kívül is számos támogatás segíti a méhészek boldogulását: például tavaly a magyar Méhészeti Nemzeti Programban elérhető támogatások összegét húsz százalékkal növeltük, a méhcsaládok egészségügyi állapotának megőrzésére igényelhető jövedelempótló támogatás összegét pedig 500 Ft-ról 1000 Ft-ra emeltük méhcsaládonként. 

A méhek fontosságára szerettem volna felhívni a figyelmet néhány hete is, amikor egy méhcsaládot telepítettünk az Agrárminisztérium tetőteraszára. Egyre gyakoribb, hogy Európa nagyvárosaiban megjelennek a méhcsaládok. A párizsi Grand Palais épületének tetejére is méheket telepítettek, de számos jó példa akad Bécsből, Londonból, vagy éppen Berlinből.

A városok megfelelő élőhelyet nyújtanak a méheknek, a parkok, fasorok, útmenti virágágyások, virágládák biztosítják a folyamatos nektárforrást a méhek számára. Ezek az élőlények nem csak a növények beporzását végzik el a nagyvárosi környezetben, hanem gazdasági hasznuk is van, egy háztetőn vagy erre alkalmas más helyen tartható 1-2 méhcsaláddal évente akár 10-20 kilogrammnyi mézet is meg lehet termelni.

 

Címkék: mezőgazdaság, interjú, Dr. Nagy István, agrárium, pályázatok,

https://aktualis.blogstar.hu/./pages/aktualis/contents/blog/96233/pics/lead_800x600.jpg
agrárium,Dr. Nagy István,Interjú,mezőgazdaság,pályázatok
 

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Több mint kétszázan jelentkeztek a Jó tanuló, jó sportoló című felhívásra

2020.09.22. 18:30
A pályázatra - amely a "2020 az erős magyar közösségek éve" része - 247 külhoni magyar fiatal nyújtotta be jelentkezését – …

Az online edzés olyan mint az online szex - sokan csinálják, de nem az igazi

2020.09.15. 17:10
A világméretű és továbbra sem csituló koronavírus-járványnak “köszönhetően” az elmúlt hónapokban sokan menekültek a testmozgás …

Kozma-Vízkeleti Dániel: A kapcsolat érték, és megéri azt a sok erőfeszítést, amit a fenntartásába fektetünk

2020.08.28. 09:25
Rohanó világunkban a párkapcsolati szerepeink és családmodelljeink is …

Tfirst Péter: Nemzeti zenekarként az a feladatunk, hogy a klasszikus zenét közelebb vigyük a közönséghez

2020.08.24. 06:50
Az 1963-ban alakult Liszt Ferenc Kamarazenekar az ország egyik legismertebb zenei formációja. …

Pély Barna: Mindenkinek lehet véleménye, de senki nem lát bele a másik életébe 

2020.08.22. 17:45
Mozgalmas évet tudhat maga mögött Pély Barna, akinek tavaly jelent meg Blue Heart című első szólólemeze. Egy évvel ezelőtt a …

Cseh Tamás, Trianon, LGT: a Csík Zenekar is a Kőfesztre hangol

2020.08.22. 07:00
A Hazám, hazám című kultuszsláger dalszerzőjével, Szabó Attilával a Csík Zenekar Kőfeszt-koncertjéről és a készülő LGT-feldolgozáslemezről is beszélgettünk. …

Visszatérés: a Kőfeszten találkozhat újra a közönséggel Szarka Tamás

2020.08.20. 07:00
A Kossuth-díjas énekes, zeneszerző, zenész, költő zenekarával lép fel augusztus 29-én a Kőfeszten. Valódi csemegének ígérkezik a koncert, mert …

Enyedi Tamás: A Magos legújabb, karanténszülte anyaga debütál a Kőfeszten!

2020.08.18. 08:00
A 10 éve működő Magos Együttes a karantén ideje alatt sem pihent. A zenekar tagjai folyamatosan próbáltak, most pedig a KŐFESZT-en mutatják be …

Lázár Csaba: Az irodalom nem csak hűvös évszakokra való műfaj

2020.08.17. 08:00
A korlátozás ellenére az idei KŐFESZT azon szerencsés – és előre látó - fesztiválok közé tartozik, amely nem marad el. Ezzel párhuzamosan a közönség is …

Permetezéshez használt maszkot adnak át a borászok az egészségügyi dolgozóknak

2020.03.20. 20:25
A Borászok Borásza és a Pannon Bormíves Céh nyílt levélben kéri a szőlész-borász társadalmat, hogy a növényvédelmi munkák során …

Ezeket a cikkeket olvastad már?